Magyarország képeslapokon

Aggtelek:

Aggtelek község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben.

é. sz. 48° 28′ 0″, k. h. 20° 30′ 6″

Aggtelek község honlapja: www.aggtelek.hu

Aggtelek község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi kistérségben. Miskolctól 50 kilométerre északnyugatra, közel a szlovák határhoz található. A közelben található az ország egyik leghíresebb cseppkőbarlangja, a Baradla–Domica-barlangrendszer.

Az „Aggtelek” szó az „Ag” (Og) személynév és a „telek” (tatárjárás idején elnéptelenedett település) összetételével alakult ki; ebben a formájában először egy 1346-ban kelt okmányban olvasható. Korábban (egy 1295-ös iratban) „Novák” néven említették (e szláv szó jelentése: „új telepes”).

A terület az őskor óta lakott, itt kerültek elő az ún. bükki kultúra tárgyi leletei. A település már a honfoglalás idején benépesült, a tatárjárás után azonban hosszú évtizedekre lakatlan maradt. Az ősi település magva a mai harangtorony és templom környékén, ÉNY–DK irányban hosszan elnyúló dombtetőn alakult ki. A gyenge termőföld miatt a falu gazdasági életének alapja a II. század közepéig hegyi állattenyésztés, a mészégetés és a szövő-fonó háziipar maradt.

Csokonai Vitéz Mihály barátja, Puky István és Ragályi Gedeon társaságában 1801. július 5-én látogatta meg a cseppkőbarlangot.

Petőfi Sándor felvidéki utazása során, 1845. május 24-én járt itt, nevét bevéste a barlang falába. Élményeit az „Úti jegyzetek” című munkájában írta le.

1858-ban tűzvész pusztította el a települést: leégett az iskola és egy lakóház kivételével minden épület. A templom falai állva maradtak, de maga az épület teljesen kiégett. A második világháborúban a szovjet csapatok átvonulása jelentős dúlással járt.

Az 50-es években a Borsodi szénmedence bányáinak megnyitása, Kazincbarcika nehéziparának felfejlesztése munkaalkalmakat és viszonylagos jólétet teremtett. A mezőgazdaságban maradt az egyéni gazdálkodás: a termelőszövetkezetet kétszer is megszervezték, de mindkétszer életképtelennek bizonyult.

Természeti értékeinek köszönhetően a település ma turisztikailag kiemelt jelentőségű. Az UNESCO 1995. december 6-án az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjait, köztük a Baradla–Domica-barlangrendszert és a Béke-barlangot a világörökség részévé nyilvánította.

Látnivalók:

Kilátó a barlangbejárat fölött: 

A Baradla-barlang aggteleki bejárata fölé magasodó 51 méter magas sziklafalról nagyszerű panoráma tárul elénk. A fedetlen, mészkősziklákkal borított karszt peremén állva megcsodálhatjuk az Ős-Sajó hordalékával borított fedett karsztot.

Aggteleki-karszt barlangjai:

Az Aggteleki-karszt Magyarország legészakibb kistája; a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része. Az egész hegység természetvédelmi terület; az Aggteleki Nemzeti Park része.

Baradla-barlang:

A Világörökség részét képező felszín alatti világ legjelentősebb képviselője a 25 km összhosszúságú Baradla-Domica barlangrendszer, melynek 5,3 km-es szakasza a Domica-barlang, Szlovákiában található. A több bejárattal nyíló Baradla nemcsak a térségnek, de hazánknak is legkiemelkedőbb – legrégebben kutatott, legismertebb, képződményekben leggazdagabb – barlangtani értéke, amely a múlt században a világ második, 1965-ben a nyolcadik, 1969-ben a tizennegyedik, 1973-ban a huszadik leghosszabb barlangjaként tartották nyilván. Napjainkban már a világranglistán ugyan háttérbe szorult, de aktivitása, hossza és cseppkődíszessége alapján, a mérsékelt égövben még mindig első helyen áll. A Baradla név feltehetően szláv eredetű, s a sziklaszirtet jelentő (bradlo) szóból származik. Ez a kifejezés még ma is élő földrajzi név Szlovákiában. A barlang ősidők óta nyitott természetes bejárata Aggtelek határában messziről látható, a több mint 50 m magas sziklafal tövében nyílik.

Béke-barlang:

Hazánk ötödik, az Aggteleki-karszt második leghosszabb felszínalatti rendszere a Béke-barlang mindhárom ismert bejárata mesterségesen megnyitott. Az aggteleki Felfedező ági bejárata ma már nem használatos, természetvédelmi okok és balesetveszély miatt megszűntették. A rendszer könnyebb megközelíthetősége érdekében 1954-ben Aggtelek területén, a Szár-hegytől D-re nyitották meg a napjainkban is használt Mesterséges főbejáratot, majd 1964-ben a Kőhorog-oldalban található Jósvafői kijáratot.

Rákóczi-barlang:

Az Esztramos többségében triász időszaki mészkőből álló tömbje, a Bódva felőli (É-i) oldalán tektonikusan érintkezik a szintén triász dolomittal. E törési zónában képződött a mára már kibányászott vasérc, melynek művelése érdekében hajtott tárók, vágatok sok, többségében változatos kiválásokkal díszített természetes üreget nyitottak meg. Ezeknek egyike a Rákóczi-barlang, melynek térképén is jól felismerhetők a hegy egészére jellemző kőzettörési irányok. A barlang néhány pontján a vastartalmú (limonit) telérek ma is láthatók.

Vass Imre-barlang:

Az Aggteleki-karszt egyik jelentősebb üregrendszere a Jósvafőtől északnyugatra, 2 km távolságban, a Tohonya-völgy É-i végén nyíló, a Kis-Tohonya-forrás felszínalatti vízrendszerében kialakult Vass Imre-barlang. A Vass Imre-barlang kiemelkedő értékét mutatja, hogy 12 ha felszíni területével együtt már 1958-ban védelem alá került, 1982 óta pedig fokozottan védett természeti érték, amit a képződmények gazdagsága, különleges tektonikai és hidrológiai viszonyai indokolják.

Ördögszántás és az Aggteleki-tó:

A falu határában található, egykor erdővel borított Tó-hegyen, a fedetlen karszt nagyon szép példája, az ún. Ördögszántás figyelhető meg. A sziklákon megfigyelhetőek az egykori fák gyökerei által kioldott, többé-kevésbé kerek, esetenként meglepő hosszúságot elérő, gyakorta elágazódó gyökérkarok, népies nevükön madáritatók.

Az Ördögszántás alatt terül el az Aggteleki-tó, amely a Baradla egyik víznyelőjének eltömődésével jött létre, feltehetően a Tó-hegy fáinak kivágása után. A tó a XVIII. században még nem létezett, helyén egykor káposztáskert terült el.

Mészégető kemence:

Az Aggteleki-tó mellett felépített kemence, emlékéül szolgál a hajdanán igen jelentős bevételi forrást eredményező mészégetésnek.

Református templom:

A templom a XIII. században épült, a tatárjárás után. Ennek bizonyítékai a déli oldalán kívülről ma is látható, befalazott román kori ablakok.. 1785-ben elbontották a középkori szentélyt, és a hajót kelet felé meghosszabbították. A bejárat előterét is ekkor toldották az északi oldalhoz. A kazettás famennyezet, amit Bede Pál és legényei készítettek, egy évszázadon át a templom fő büszkesége maradt. A falu lakossága a XVIII. században annyira megnövekedett, hogy kibővítették a templomot, ekkor toldották az északi oldalhoz a bejárati előteret, az ún. cintermet is. Az 1858. évi, szinte az egész falut sújtó tűzvészben a templom fazsindelyes tetőszerkezete, belső berendezései is elégtek. A felújítás során készült festett kazettás famennyezet a II. világháború során pusztult el, amikor a templomot hadikórházként használták, és a belső berendezéseket feltüzelték. Mindezek következtében jelenleg a környék legpuritánabb templomaként tartják számon.
Fejfamúzeum és Kopjafa Emlékpark:

Az egykori Gömör vármegyében az emberek többsége református vallású volt. Ezen a vidéken az oszlopos sírjel, a fejfa volt a legjellemzőbb temetkezési jel. A fejfa sok mindent elárult az alatta nyugvó személy származásáról, neméről, koráról. Érdemes megemlíteni, hogy az aggteleki temetőben a fejfák írott oldalai nem a sír felé mutattak, hanem a templom és a torony felé. Az emlékparkban a hagyományos, fából faragott fejfatípusok mellett, az Aggtelek történetében kiemelkedő szerepet játszó személyeknek emlékül állított kopjafák láthatók. Így megtekinthető többek között Dr. Jakucs László, Vass Imre és az 1848-49-es szabadságharcban elhunyt Szegő Rafael emlékoszlopa is.

Harangtorony:

A harangtorony az egykori “látótorony” helyén, a templomtól mintegy 200 méternyire található. Az 1800-as évek elején épült népies barokk stílusban.  A négyzet alaprajzú, népies barokk stílusú torony háromszintes, órapárkánnyal. Sarkait pilaszterek díszítik. Első emeleti ablakai lantablakokat utánoznak, a második emeletiek úgynevezett köténydíszítésűek és egyenesen záródnak. Az ablakok fölött copf füzérdíszek láthatók. Az építmény külső falán helyezték el az I. világháborúban elesett aggtelekiek emléktábláját. Harangját Wierd György öntötte 1654-ben, Eperjesen.

Tájház:

A tájház egy XX. század eleji zsellérszobát mutat be, amely konyhaként és lakóhelyiségként is szolgált. A szoba korabeli használati tárgyakkal van berendezve, de gazdag textilgyűjteménnyel is rendelkezik. Előzetes bejelentkezés alapján rakott sparhétján (és esetenként benne) készített ételek kóstolására nyílik lehetőség.

Hagyományok Háza:

Az évről évre változó kiállítási anyagot felvonultató bemutatóhely különböző hagyományos paraszti tevékenységformákon keresztül mutat rá arra, hogy a mai táj (azaz a természetvédelmi oltalom alatt álló nemzeti park) az ember és a természet évszázadok óta tartó kölcsönös egymásra hatásának eredményeképpen alakult ki.

Nagyboldogasszony kápolna (római katolikus):

Nyitott parasztudvar:

Kossuth Lajos u. 49. 2007-ben alakították át turistacsalogatónak, és azóta évről évre itt tartják a Gömör-Tornai Fesztivál több rendezvényét is. Az egykori csűrben kialakított színpadon évente többször helyi, amatőr művészek lépnek fel. Az istállógaléria változatos témájú időszaki kiállításoknak ad otthont.

Az 1956-os forradalom emlékműve:

Aggtelek 1956. október 23-ai forradalom 50. évfordulójának tiszteletére állíttatta első köztéri szobrát, amely a Miniszterelnöki Hivatal pályázati támogatásával, a Képző- és Iparművészeti Lektorátus bonyolításában és Kotormán Norbert szobrászművész alkotása nyomán valósult meg. 2006

 A 210 cm magas oszlopon 190 cm magas feketére patinázott bronzangyal áll. Az oszlopon Márai Sándor: Mennyből az angyal című verséből kiválasztott részlet: „Angyal vidd meg a hírt az égből, / Mindig új élet lesz a vérből.” és az 1956-os évszám jelenik meg. Az oszlop és az angyal találkozásánál köztes tagként egy aranyozott gömb jelenik meg, a hosszú pálcát tartó ruhátlan angyal ezen áll.

Petőfi Sándor dombormű:

Petőfi Sándor bronz domborműve a róla elnevezett emlékkönyvtár falán helyezkedik el.
A Petőfi Emlékkönyvtárak létrehozását a Művelődési Minisztérium által 1973-ban meghirdetett pályázat tette lehetővé, Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára.
A sorozat gyártmányban készült dombormű alkotója Borsos Miklós.

Robert Townson-dombormű:

Az Aggteleki Cseppkőbarlang bejáratánál, a pénztár mögött található, Ludányi Gábor alkotása. A dombormű Robert Townson angol utazó és polihisztor emlékére készült 2004-ben. Townson 1793 júliusában magyarországi utazgatásai során járt Aggtelek környékén és látogatott el a cseppkőbarlangba. Utazásáról 1797-ben megjelent Travels in Hungary with a short account of Vienna in the year 1793 (Utazások Magyarországon és egy rövid ideig Bécsben 1793 ) című írásában hosszasan (kb. 10 oldalon) ír a Baradlai barlangrendszerről.

Kossuth Lajos emléktábla:

Az emléktábla a cseppkőbarlang bejáratától kb. 100 méterre található egy kb. 2 méteres mészkő sziklára rögzítve, emléket állítva Kossuth Lajos 1828.-évi látogatásának.

Állandó programok a településen

Túralehetőségek:Baradla-tanösvény, kilátó a barlangbejárat fölött, Aggteleki-tó és az Ördögszántás, Zombor-lyuk víznyelő

Vezetett túrák:

·         Barlangtúrák

·         Faluséta, népi ételkóstoló

 Aggteleki Falunapok: minden év júliusának utolsó előtti hétvégéje

Gömöri Gyümölcsfesztivál: szeptember második fele 

Forrás:  Aggteleki Nemzeti Park honlapja;  kozterkep.hu; wikipédia

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat