Magyarország képeslapokon

Magyarpolány:

Község Veszprém megyében.

é. sz. 47,16673°, k. h. 17,54233°

A község honlapja: www.magyarpolany.hu

Első írásos feljegyzés 1162-ben említi meg Polányt, mint a bakonybéli bencés apátság birtokát. Egy másik feljegyzés szerint pedig 1198-ban a zirci apátságé. Középkori bencés templomáról 1256-ban emlékeznek meg. 1336-ban Polyán (Pojány) néven szerepel. A szláv eredetű név jelentése "mezeiek", azaz azok, akik a mezőségben laknak. 1402-ben Magyarpolyand néven említik. 1752-től Magyar- és Németpolány, majd 1899-től Magyarpolány. 1543-ban 10 adófizető portája van itt a bakonybéli apátságnak. 1545-ben Podmaniczky Rafael foglalta el, majd 1557-ben Palota (Várpalota) várához csatolják. 1564-ben Thury György birtoka két új épület, négy zsellér, tíz adófizető portával. 1588-ban a török elől elmenekülnek, és csak 1603-ban fizetnek újra adót. Ekkor öt háza van. 1696-ban a zirci apátság birtoka. 
A község lakói a reformáció során evangélikussá lettek, templomukat a ciszterci uraság beleegyezésével 1661-ben építették. A templom a falu közepén, a mai plébánia előtti kifolyókút közelében lehetett. 1725-től református prédikátora és rektora (iskolaigazgatója) volt a községnek. A reformátusok az ellenreformációs időszakban a mind gyakoribbá és keményebbé váló zaklatások, üldöztetések miatt a községből elmenekülni kényszerültek. 

Többségük Szentantalfán telepedett le, míg utolsó prédikátoruk 1761-ben Tapolcafőre költözött. A reformátussá lett lakosság ellensúlyozására és az elüldözöttek helyére telepítette be a zirci apátság Sziléziából és Felső-Ausztriából a németeket 1752-ben. Az anyakönyvek tanúsága szerint felvidéki szlovákok és délről horvátok is érkeztek közéjük, akik az idők folyamán elnémetesedtek. 
A régi Szent Mór tiszteletére épült katolikus templomnak ekkor már csak a romjai voltak láthatók a községen kívül, a mostani Kálvária-domb tetején. 
1948-ban 150 családot, akik német anyanyelvűeknek vallották magukat, kitelepítettek Németországba, az egykori NDK területére. Több családot pedig Kislődre, Városlődre, Herendre, Márkóra, Bándra, Fenyőfőre és Romándra telepítettek. Ők később visszajöttek. 
A község gazdasági jellegét még 1941-ben is a mezőgazdasági termelés szabta meg: 833 keresőjéből mindössze 48 foglalkozott iparral. 
A község helyzete a II. világháború után alapvetően megváltozott. Magyarpolány fokozatosan az iparosodó Ajka vonzásába került. A korábban kizárólag mezőgazdasági jellegű településben az ipari foglalkoztatottság vált elsődlegessé.

Látnivalók:

Tájház és Falumúzeum

Egy régi parasztház felújításával 1992-ben létesült a tájház és falumúzeum. A lakóház a múlt század elején épült. A második házban kapott helyet a Tájház, amelynek anyagát zömmel a településen gyűjtött tárgyi emlékek, illetve a Láczkó Dezső Múzeum kölcsönözte.

Petőfi utca

A falu nemzetközi hírű nevezetessége az Európai Nostra Díjjal jutalmazott Petőfi utca.  Az itt álló szép bakonyi házak bemutatják a régi faluszerkezetet. A terület 1990 óta a Nemzeti Örökség része.

Kálvária

1770 körül építették a község felett emelkedő dombra, ahova 153 egyenes lépcső vezet fel. Pihenőinél öt sátortetős stáció (állomás) épületben, közel életnagyságú festett faszobrok láthatók. A hagyomány szerint a sváb Listner testvérek alkotásai. A szobrok a fájdalmas szentolvasó (rózsafüzér) öt titkát ábrázolják: Jézus az Olajfák-hegyén, a megkorbácsolás, a "töviskoronázás", a keresztre vitel és keresztre feszítés. 
A feljáratnál az Amerikába kivándorolt 107 hívő adományából 1901-ben elkészült "amerikai keresztet" találjuk, Polatsek Máté keszthelyi kőfaragómester alkotását. Ugyancsak a feljárat előtt van Czimmermann József és neje, Veibl Ágnes által állíttatott Fájdalmas  Szűz ( Pieta ) kőszobra  1901-ből.  A  hegycsúcson lévő újgótikus Fájdalmas Szűzanya kálváriakápolna DK-DNY-i fekvésű,  építését 1908-ban kezdték el  és 1910.  július  9-én szentelte fel  dr. Szentes Anzelm  zirci  perjel. A kápolna mesteremberei  a következők  voltak: a kőműves munkákat Ifj.Wéber Ferenc zirci kőműves mester vezetésével Nesztinger János és Volf János, a bádogos munkákat Holly Antal szintén zirci iparos végezte. Belmérete 6x12 m. A tiroli stílusú Fájdalmas Szűzanya-oltárt Schmidt József budapesti oltárépítő készítette 1910-ben. Üvegfestményei: Szent István király, Szent József, Szent Bernát, Szent László király, Szent Erzsébet, Páduai Szent Antal, Szűz Mária, Jézus Szíve és Magyarok Nagyasszonya Palka Józseftől valók. 
A kápolna déli oldalán egy szentsír található. Valószínűleg ez volt a hatodik stáció, mert a régebbi írások ennyit említenek. A kápolnát és a stációkat a szobrokkal együtt 1855-ben, 1975-ben, majd 2001–2002-ben restaurálták.

Szent László templom

A barokk stílusú templom 1761-1773 között Hoffpauer János tervei szerint épült.

A templom 1761-től épült, egyhajós, előreugró homlokzati toronnyal. A torony fedése eredetileg barokk hagymakupola volt, de az 1868-as tűzvész után cserélték ki a mai romantikus toronysisakra. A főoltár festménye a sziklából vizet fakasztó Szent Lászlót ábrázolja.
Gazdagon faragott mestermunka a szószék és a két gyóntatószék. A barokk orgona és a freskók is szépek, csakúgy, mint a kovácsolt karzatkerítés.

Forrás: www.magyarpolány.hu,  

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat