Magyarország képeslapokon
Magyarország települései képeslapokon
Weboldal bejelentése
Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!
Ügyfélszolgálat
Érd: Megyei jogú város Pest megyében, az Érdi járás székhelye.
é. sz. 47° 22′ 42″, k. h. 18° 55′ 19″
Érd Megyei Jogú Város honlapja: www.erd.hu
Érd megyei jogú város a budapesti agglomerációban, Pest megyében, az Érdi járás székhelye. Érd 1978 óta város, 2006 óta megyei jogú város. A Duna-parti település Tárnoktól keletre, Diósdtól nyugatra terül el a Tétényi-fennsík és az Érdi-tető dombokkal tagolt vidékén. Érdliget és Ófalu a Duna egykori árterületén fekszik. A korábban a város központján keresztül haladó, nagy forgalmat okozó 6-os és 7-es számú főútvonalak itt találkoznak és ágaznak el. Az elkerülő út 1992-ben készült el. A székesfehérvári (30-as) és a pusztaszabolcsi (40-es) vasútvonalak öt megállóval nagy hivatásforgalmat bonyolítanak (Tétényliget, korábbi nevén Nagytétény-Érdliget és Érd alsó a 30a-n ; Érdliget és Érd felső, a 30a-n és a 40a-n (a 30a csak Érd felsőn áll meg), Érd „nagyállomás” a 40a-n található). Érd-Parkvárost szeli át a M7-es autópálya. Délen a Diósdnál az M0-s körgyűrűbe torkolló M6-os autópálya, melynek három érdi csomópontja van.
Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A Fundoklia - völgyben tárták fel 1963-64-ben Gáboriné-Csánk Vera, a Budapesti Történeti Múzeum régésze vezetésével a neandervölgyi ősember vadásztelepét. Az Óváros feletti Kakukk-hegy folytatását képező Sánc-hegyen, miként neve is mutatja, bronzkori földvár nyomai láthatók, ahol később a rómaiak is őrtornyot tartottak fenn. Az óvárosi Római út a hajdani légiók által járt hadiútra (limes) utal. A mai Érd folyamatosan - bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja a mai Óváros volt. Érd első okleveles említése 1243-ból ismert. E szerint Tádé fia János Érd faluban lévő birtokrészét a hozzátartozó szigetnek felével együtt eladta Mihály veszprémi comesnek (ispánnak). Feltehetően a helység neve vagy az erdő szóból vagy az ér szó d-s kicsinyítőképző változatából származik. Egy 1278. évi oklevél szerint a fegyvernökök földje ekkor már lakatlan volt. Ezt a Mihály utódjainak számító Berki család szerezte meg. A török hódoltsághoz vezető végzetes mohácsi csata évében, 1526-ban válik Érd és kastélya országos hírű hellyé. II. Lajos király a közelgő török had elé vonulva az ősi hadiúton kb. 3 ezer fős kis seregével, először Érden táborozott le. Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, zalai főispán, országbíró itteni kúriájában szállt meg július 20-át követően jó pár napig. A mohácsi csatát követően - ahol elesett Sárkány Ambrus is - a törökök nem vették rögtön birtokba Érdet, csak Székesfehérvár bevétele (1543) után kapcsolták a budai szandzsákhoz. A híres dunamenti hadiút és Buda védelmére miként több más helyen (Ercsi, Adony, Dunaújváros, Dunaföldvár stb.) Érden is kis palánkvárat építettek a XVI. században. Ez többször elpusztult, de újra felépítették. A XVII. században kibővítették és dzsámit is emeltek benne. Az 1962-1965 közötti ásatások a palánk kiterjedését 147 méter körülire, míg a dzsámiét 11x10 méteresre tették. A török uralom felszámolásának hadi eseményeiben Érd csatahelyként is fontos szerepet játszott: 1684. július 22-én (még Buda 1686. évi visszavétele előtt) itt verték szét Lotharingiai Károly szövetséges erői Musztafa pasa - Buda visszavívási kísérletekor az ostromgyűrűt dél felől feltörni próbáló - seregét. A magyar földesurak a hódoltságban lévő birtokaikra is fenntartották igényüket. Így papíron Érden a Sárkány családtól 1675-ben házasság révén az Illésházy család vette át a birtokot. (Illésházy Ferenc feleségül vette Sárkány Erzsébetet.) Az Illésházyak inkább a nagyobb biztonságot nyújtó felvidéki Trencsén és Liptó megyei váraikban tartózkodtak, érdi uradalmukat zálogba adták az ercsi Szapáry Péternek. A török uralom utáni újjáépítésben a Szapáry, majd az Illésházy család játszott meghatározó szerepet Érden. Illésházy Miklós (1653-1723) 1722-ben váltotta vissza Érdet. Helyi urbáriumban szabályozta a jobbágyterheket. Országosan is ismert, .... kancellárként halála előtt nem sokkal Ő írta alá a Pragmatica Sanctiot, ami lehetővé tette Mária Terézia trónöröklését. Illésházy József (1700-1766) csak rövid ideig volt Érd birtokosa, mert 1735-1752 között Ő is elzálogosította azt báró Pongrácz Andrásnak, majd annak lányán keresztül báró Péterffy Jánosnak. A Péterffy család építtette a Kálvária-hegyen lévő Szenvedő Krisztus kápolnát. (1749). Illésházy János (?-1799) tette a legtöbbet Érd szépítéséért. 1774-ben toronnyal bővítette a még Szapáry idején újjáépített Szent Mihály templomot és emeletet húzatott az új plébániaházra. Az ő idejében, 1776-ban kapott Érd ismét mezővárosi rangot. Illésházy István (1762-1838) Érdnek országos vásártartási jogot szerzett. Fia nem lévén, vele kihalt a család. Tőle Batthyány Fülöp herceg vásárolta meg Érdet, akinek apai ágon Illésházy Teréz grófnő volt a nagyanyja. Az ő rövid, húsz évnyi birtoklására esik az 1838. évi nagy dunai árvíz. Az elpusztult település helyett alapította a herceg Újvárost, a folyótól kissé távolabb eső területen (Fülöpváros). Ekkortájt épülhetett a fehérvári országút és az Újvárosba vezető út sarkán a Pelikán-fogadó, későbbi Wimpffen kúria (ma: Magyar Földrajzi Múzeum). 1848-ban Érd Sina György báró tulajdonába került. Fia, Sina Simon - aki apján is túltett mecénási bőkezuségével - a kastélyt 1869-ben neoreneszánsz stílusban átépíttette és jelentősen kibővíttette. Halála (1876) után lánya, Anasztázia gróf Wimpffen Viktorral kötött házassága révén Érd a sváb származású Wimpffen család kezébe került. A Wimpffenek után 1911-ben a Károlyi grófok váltak Érd legnagyobb birtokosaivá. A kastély viszont 1920-ban a katolikus egyház kezébe került. Jezsuita papnevelő (noviciátus), 1928-tól vizitációs apácazárda, 1940-től a front ideérkeztéig pedig az ország első KALOT-népfőiskolája működött falai között. A Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet Országos Titkársága által működtetett iskolában gazdasági, faluvezető-képző és népi kulturális tanfolyamokat tartották. Elismerését jelzi, hogy 1941-ben illetve 1942-ben látogatást tett itt két miniszterelnökünk, Teleki Pál és Bárdossy László is.) A kastélyt a háborúban hadikórházként használták, majd hosszú ideig gazdátlanul kallódott s végül - miután építőelemeit jórészét széthordták - a pótolhatatlan műemléki értéket 1971-ben lebontásra ítélték. Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család (gróf Károlyi Imre és fia, Gyula) fokozatosan felparcellázták több mint 3 ezer holdnyi itteni - jórészt erdőből és gyümölcsösből álló - birtokrészüket. Jelentősebb gyáripar itt nem alakult ki, csak a hagyományos malomipar (dunai hajómalmok) és téglagyártás fejlődött tovább korszerűbb formában és kisebb üzemek keletkeztek. (Mezogép, Texelektro, ÉRUSZ, Kenyérgyár stb.)
Érden hagyományosan jellemző gazdasági ág volt a szőlőtermelés és a juhtartás. Ez az 1870-es, 80-as évek filoxérajárványai következtében lehanyatlott, helyére az őszibarack-termesztés lépett. Megmaradt emlékei az óvárosi Gyorma (Mélyút) falába vájt lyukpincék. A juhászat színterei, a XVIII-XIX. századi majorok (Erlakovecz, Fülöp major stb.) a szocialista téeszesedés korában kerültek lebontásra. A városias jellegű központ kialakulása 1972-ben kezdődött a buszpályaudvarként is szolgáló üzletkomplexum létesítésével folytatódott a lakóteleppel és az ÁFÉSZ - Áruházzal, s az utóbbi években nyer valóban színvonalas külsőt a Budai úti üzleti-szolgáltató épületsor felépítésével. A Termál Szálló 1990. évi felépülésével Óváros fürdőhellyé válása új turisztikai perspektívát jelent Érd számára.
Természeti értékek:
Berza-kert:
Érd-Parkvárosban a Borostyán utcából közelíthető meg a magas mészkőfallal körülvett kertben az a védett erdőség, melynek állományát az erdei fenyő (Pinus silvestris) uralja. Hajdan ez a fenyőfaj az utolsó jégkor (Würm) idején kiterjedt erdőket alkotott ezen a vidéken, főleg az alacsonyabb térszíneken. Az éghajlat felmelegedését követően az eredeifenyő a Bakonyba és a Nyugat-Dunántúlra húzódott vissza. Az Érd-Tétényi-fennsíkon való megjelenése telepítés következménye.
Beliczay-sziget:
Az Érd keleti határait felölelő, a Dunához illeszkedő partszegély mintegy 9 km hosszúságban és 2–3 km szélességben elterülő alacsony térszínű, ártéri üledékekkel borított tája Érd-Ófalutól Hárosig terjed enyhén ívelt alakban. Az egész terület alig néhány méterrel fekszik magasabban a Duna közepes vízszintjénél, jelenleg is a folyó árterének számít. Érd-Ófaluban kőtábla emlékeztet az 1838-as, majd 1876-os, és 1941-es árvizekre, amikor a folyó kilépett a medréből, és teljesen elborította a tájat. Az árvíz-veszélyeztetettség a magyarázata annak, hogy e táj szinte teljes érintetlenségben megmaradhatott. 2010. őszén a Tőzike tanösvény és tornaösvény kialakítása történt, amely a Pilisi Parkerdő Zrt. együttműködésével valósult meg.
Czabai-kert:
A Czabai-kertet 1977-ben helyezték természetvédelmi oltalom alá. Érd-Parkvárosban a Radnai és a Bikszárdi utca találkozásánál terül el a Czabai-kert. A mindössze 0.66 hektárnyi zárt terület híven őrzi a korábbi vegetáció emlékét. A növényállomány nem tekinthető háborítatlan, elsődleges erdőnek. Az 1920-1930 körüli irtás után a korábbi állomány újult meg. A kert legjellemzőbb fája a kocsányos tölgy (Quercus robur) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). A jelenleg 238 darabból álló, 14-22 méter magas, 30-55 cm törzsátmérőjű faállományt az utóbbi években súlyosan károsítja a sárga fagyöngy (Viscum album), amely elhatalmasodva számos fa pusztulását idézte elő.
Fundoklia-völgy:
Az északnyugat-délkelet irányú Fundoklia völgy az Érd-Tétényi-fennsík szarmata mészkőből felépülő nyugati részén fekszik. Közel 3 km hosszú, 10-30 méter mély, karsztos szárazvölgy. A völgyet teljes hosszában helyi természetvédelmi határozat oltalmazza. A Fundoklia-völgy alapkőzete fiatal korú, úgynevezett szarmata mészkő, melynek hazánkban itt van az egyik legnagyobb kiterjedésű, felszínre is bújó előfordulása. Megjelenése igen változatos. Felszínét a dolomitra jellemző porló felszínek, kőfolyások, meredek letörések, lépcsők, valamint a dachsteini mészkőre jellemző, nagy kiterjedésű, sík platók tagolják. A völgy délkeleti végét változó vastagságú lösz borítja, amely a völgyvég egy pontján kisebb löszfalat képez. A terület természeti értékekben is kiemelkedően gazdag, ahonnan 316 edényes növényfaj került elő. Két faj fokozottan védett: magyar gurgolya és a Szent István-szegfű, 33 faj védett. Közülük nagy állományokban él a csinos- és a délvidéki árvalányhaj, gyakori a tavaszi hérics, és értékes ritkaság a turbánliliom. Az élőhelyek változatosak. A völgyfenéken gyertyános tölgyes maradvány, a lejtők oldalain és a platón az egykori molyhostölgyes bokorerdőkre utaló virágos kőris és molyhos tölgy magányos példányai, valamint száraz cserjések és különféle szárazgyep típusok, lejtősztyepek, különleges élőhely igényű sziklagyepek és löszgyep foltok fordulnak elő. Az állatvilág is gazdag. Él itt a fokozottan védett pannon gyík és a színpompás tollú gyurgyalag. Nevezetes gerinctelenek a védett sisakos sáska, a fűrészes lábú szöcske és a fecskefarkú pillangó. A gerincesek közül a számos énekesmadár előfordulása jelentős. Az 1999 óta helyi védettséget élvező völgy M7 autópályától délre eső szakaszán A tanösvény két, a plató és a lejtőperem szárazgyepeit, valamint a völgyalji erdő élővilágát bemutató, megközelítőleg 1060 m és 600 m hosszú szakaszokból áll. Fontos elemei az információs táblák (2 db), a fatáblás állomások (12 db) és a meredek, csúszós, porló szarmata mészkővel borított, ezért balesetveszélyes pontokon, a korláttal ellátott falépcsők.
Kakukk-hegy:
Az érd-ófalui Kakukk-hegy 160-177 m az érd-százhalombattai Sánc-hegy keleti elvégződése. Formája, nevével ellentétben nem a klasszikus értelemben vett hegy, hanem területe az érdi Sziget és Érd-Ófalu fölé magasodó meredek, északias kitettségű, tájkép meghatározó lejtő. Pannon agyagból épült tömegét változó vastagságú lösz fedi, de a meredek helyeken az agyag a felszínre kerülhet. Felszínét rövid, völgyszerű mélyedések és súvadások tagolják. Hegylábi területeire felnyúlnak a szalagtelkek, míg a magasabban fekvő, meredek lejtőrészeken ősi löszvegetáció és a szekunder szukcesszió eltérõ stádiumaiban tartó felhagyott szőlők és/vagy gyümölcsösök találhatók. A Kakukk-hegy területéről mindeddig 314 faj került elő, melyek közül 1 fokozottan védett: bíbor sallangvirág, 30 védett pl. erdei szellőrózsa, macskahere, sárga len, nagy pacsirtafű, tavaszi hérics, nagy ezerjófű, bíboros kosbor, csinos árvalányhaj, sugaras zsoltina. A fajok több, mint 60 %-a természet közeli állapotra utaló elem.
A Sánc-hegy:
A Sánc-hegy a Duna fölé 60-80 magasra emelkedő, északról az Érdi Sziget és a Kakukk-hegy, keletről a Duna, délről és nyugatról az Érd-battai táblarög által határolt fennsíkszerű magaslat. Boros Ádám, a terület tudós kutatójának szavaival élve, a fővárostól indulva a Duna jobb partján végighúzódó lapájt elsőként megszakító, tájképformáló geológiai képződmény. Geomorfológiai változatossága következtében területe a már említett három részre, az érdi Magaspatra, a sáncra és a platóra különíthető. Ma az eredeti löszgyepek helyén szántók és gyümölcsösök találhatók. A hajdani tatárjuharos lösztölgyest - az itteni régészeti leletek alapján - valószínűleg már a bronzkor végére kiirtották.
A Magaspart:
Érd-Ófalu és Százhalombatta-Ófalu téglagyárai között emelkedő, mintegy 1 km hosszú meredek partfal. Magassága mintegy 80 m, szerkezetét tekintve vízszintesen rétegzett agyag, amelynek lösz borította felszíne a kevésbé meredek, eróziótól védett apró zugokban található csak meg. Megjelenése folytonosan változik a Duna alámosó hatása következtében bekövetkező rendszeres partszakadások miatt. Az Érd-Ófaluhoz közelebbi falszakaszok tagolatlanok vagy csupán kisebb, íves bemélyedések által tagoltak. Legmagasabb részei rendszerint függőlegesen vagy ívesen leszakadt, homorú, felülről a keskeny peremrész által szegélyezett letörések, amelyek "felfelé" a platóban folytatódnak. A Duna felé a meredeksége fokozatosan csökken és folyóparton lankásan végződik el. A távolabbi partfalak mély, vakon végződő, keskeny völgyekkel tömbökre szabdaltak.
Látnivalók:
Kutyavár :
Érd, Kutyavári út 40-42. Az Érdligeten található XV. sz.-i Kutyavár nevű vadászkastélyt, a teljes tönkremenetel fenyegeti. A három oldalán meredek, kb. 10 m magas dombon épített egykori gótikus kastélyból mára már csak egy szerény romfal maradt. Pusztulása a XVIII. században kezdődött, majd a Károlyi-féle parcellázások következtében felgyorsult. Építőköveit széthordták, s olykor puszta barbarizmusból is megbontják falmaradványát.
Minaret:
Érd-Ófaluban, a Dunaárvédelmi töltésétől nem messze, a római hadi út nyomvonala mellett (Mecset u.) emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. században épült dzsámi minaretje. A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db. változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják. Az érdi minaret sokszögű testét nem hangsúlyozták kannelurákkal, éleit emelték csak ki, s a körerkély párkány alatti felületét fordított szív alakú motívumokkal díszítették. Az 1999 szeptemberében végrehajtott homlokzattisztítás során a faragott díszítésnél piros színű festés nyomokat találtak a restaurátorok, amelyet rekonstruáltak is.
Szent Mihály arkangyal plébániatemplom:
Az 1718 és 1752 között Érden tevékenykedő kapisztrán rendű szerzetesek irataiból kitűnik, hogy a Szent Mihály arkangyal kegyeibe ajánlott római katolikus templom szentélye és hajójának falai már a XV. században álltak. A török időkben a templomot lőporraktárnak használták, majd a XVII. században felrobbantották. A falak nem pusztultak el teljesen, 1703-ban az Illésházy-család segítségével a templom hajóját újra beboltozták. A templom felújítási és működtetési költségét a kegyúron kívül a hívek is biztosították. A templomot 1723-ban áldották meg, belső díszítése, felszerelése, oltárai a XVIII. század közepén mondhatók a leggazdagabbnak. Illésházy János kegyúr bőkezűségéből épült fel a templom órapárkányos tornya 1774-ben, amelyben 5 harang hangja hívta a híveket. Ezt megelőzően harangok csak a templom előtti haranglábon függtek. A templom tornyának építési idejét kosáríves kőkeretes kapujának zárókövébe vésett évszám örökítette meg. A templomtornyot két övpárkány tagolja három részre, díszítését ion oszlopfejezetű pilaszterek szolgálják. A kórus szintjét kosáríves ablak világítja meg, fölötte négy tört kosárívű ablakot helyeztek el. A torony párnásan tagolt sisakja többször leégett, de hasonló formában mindig újjáépült. A templomhajó padlósíkja (ez lehet a középkori szint) mintegy 2 m-rel mélyebben fekszik, mint a torony bejárati szintje. A templomhajóba lépcsősor vezet le. A hajó középkori falazatát az ereszpárkánynál kisebb barokk kori kiegészítés zárja le, stabilitását támpillérek szolgálják. Az 1846-ban Wajthay Ferenc által készített felmérésen látható az 1760-ban épített, apácarácsos ablakkal ellátott sekrestye, valamint a Szent sír kápolna, amelyet a rajz „előtérként” jelez. E kápolna a második világháborúban megsérült és elbontásra került. A templomhajóba vezető északi homlokzati bejárathoz építették be az 1970-es évek elején lebontott másik régi templom faragott kőkeretes kapuját. A szentély keleti zárófalán lévő barokk ablakfülkében Szent Mihály arkangyal faszobra látható. A szentélyből déli irányban nyíló csehsüveg-boltozatos oratórium az 1880-as években épülhetett. 1885-ben nagy felújításokat kezdeményezett Sina Simon báró leánya Wimpffen Anasztázia, született Sina Anasztázia. Elrendelte a hajó és a torony megerősítését, az öt harang újraöntését, s a többi átalakítását. A helyreállítási munkákat befejezően ünnepélyes keretek között 1885. október 5-én újra felszentelték a templomot.
Érd-Ófalu, római katolikus plébánia:
Érd, Molnár u. 6. sz. Az oklevelek tanúsága, valamint a pápai tizedjegyzékek szerint Érdnek már a XIII. században plébániája és temploma volt. A műemlékként nyilvántartott Molnár utcai barokk plébánia földszinti része Szapáry Péter zálogbirtokossága idején épült 1686 és 1695 között. Szapáry Péter 1675 és 1722 között birtokolta Érdet, akitől 1722-ben Illésházy Miklós váltotta vissza a zálogbirtokot. Már 1733-ban arról értesülünk, hogy kényelmes plébániaháza van. Illésházy János gróf 1774-ben Tomicich János plébános működése idején emelet ráépítésével bővíti. Ugyanabban az évben készült el a plébánia emeletráépítése, mint a r..k. templom tornyának megépítése. A téglalap alaprajzú magas lábazati kialakítású egyemeletes épület utcai homlokzatán mindkét szinten négy kőkeretes ablak, a szintek között vízszintes osztósáv látható. Ereszpárkánya homorú. Oromfalain két kisméretű félköríves padlásszellőző ablakot láthatunk. Hódfarkú cseréppel fedett teteje csonkatornyos kialakítású. Legutóbbi helyreállítása során eltérő színnel jelölték az épület két építési periódusát. A földszinti helyiségekben a XVII. sz. végére jellemző korabarokk fiókboltozatok figyelhetők meg.
Szent Sebestyén, Szent Rókus és Szent Rozália barokk kápolnája:
„a kápolna a budai út felé, a régi római út és a török mecset mellett 1734-ben épült, a nagy pestis alkalmával Szent Rosalia és Fábián Sebestyén tiszteletére, a község által tartatik fel egy haranggal van ellátva, mely harang St Rochus és Szent Kereszt tiszteletére van szentelve.” (Kereskényi Gy. 1886. 10. o.) A kápolnába kosáríves faragással díszített zárókövű kapun keresztül léphetünk be. Az oltárt korábban csodálatos XVIII. században készített, Szent Sebestyént és Szent Rókust valamint a gyermek Szent Rozáliát ábrázoló fából faragott szobrok díszítették. A négyzetes alaprajzú kápolna kosáríves apszissal záródik. Oldalfalán 1-1 ablak került elhelyezésre. Faszerkezetű harangtornyát kecses sisak díszíti. A kápolna hajóját és az oltárát diadalív tagolja, térlefedésére csehsüveg boltozatot építettek. Főhomlokzatát az oromfalba illesztett, kosáríves falfülkébe helyezett sérült Szentháromság-szobor díszíti. A kápolna előtt régen egy Szentháromság-oszlop állt.
A Kakukk-hegyi Szenvedő Krisztus kálváriakápolna:
A Kakukk-hegy tetején lévő kálvária- vagy "Szenvedő Krisztus" kápolnát báró Péterffy János emeltette 1749-ben annak emlékére, hogy 1748-ban végre megszűnt a sokak halálát okozó kolerajárvány. Részben az uradalom, részben a magánszemélyek tartották fenn. A Kakukk-hegyi kálváriakápolna építészeti megjelenése valamivel egyszerűbb volt a minaret melletti kápolnánál. Harangtornyát alacsonyan képzett kis sisak fedte. A kápolna a második világháborúban teljesen elpusztult, a jelenlegi épület rekonstrukció.
Az egykori Pelikán fogadó és postakocsi állomás, később Wimpffen-kúria épületegyüttese:
Az egykori híres "Pelikánnak" nevezett vendégfogadó, majd később Wimpffen-kúria épületegyüttese Érd központjában, a Budai út 4. sz. alatt található. Sem pontos építési idejét, sem tervezőjét nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak az építészeti formajegyek alapján, hogy Hild József alkotása lehet. A Budáról Székesfehérvár felé vezető forgalmas út mellé építették fel a vendégfogadó főépületét és a hossztengelyére merőleges, különálló kiszolgáló épületszárnyakat, a két istállóként működő oldalszárnyat és a középen elhelyezkedő kocsiszín épületét, 1820 és 1840 között. A főépület utcai homlokzata 1+4+3+4+1 tengelyes. A pilaszterekkel díszített sarok és középrizalit ablakait és középső bejárati ajtaját lunettás motívum díszíti. A sarokrizalitok hármas ablakát közös könyöklő- és szemöldökpárkány tagolja. A sarok és középrizalit közötti homlokzatszakaszon 4-4 hat részre osztott ablakot helyeztek el. Az udvari homlokzaton az utcához hasonlóan megismétlődnek a lunettás díszítésű hármasablakok, a timpanon itt előreugratott, négy oszloppal alátámasztott. A két szélső négyzet keresztmetszetű oszlop éleit kerékvetők védik, a belső oszlopok kör keresztmetszetűek. A lovas kocsik itt álltak meg a kocsialáhajtónál, hogy utasaik fedett helyen szállhassanak ki. Az udvari homlokzat sarokrizalitjai és a timpanonos kocsialáhajtó közötti része fedett nyitott tornácos volt. 1876-ban Sina Simon leánya, Sina Anasztázia örökölte az érdi uradalmat, s vele együtt a fogadót is, melyet kúriává alakítottak át.Sina Anasztáziát a német származású Wimpffen Viktor gróf vette feleségül, innen származik a Wimpffen-kúria elnevezés. A következő tulajdonos, Wimpffen Simon gróf, eladni kényszerül a kúriát gróf Károlyi Imrének 1910-ben. 1923-tól a Szent István Polgári Fiúiskola működött a főépületben. 1942-ben az addig Ófaluban, a Sugár u. és a Fő u. sarkán lévő épületből átköltözött a Községi Elöljáróság a kúria épületébe.1979-től a Tanács fokozatosan kiköltözik az épületből. 1983-tól a Magyar Földrajzi Múzeum lelt otthonra az öreg falak között.
Az építést Magyar István világi elnök irányítja. Az Országos Földrendező Bizottságtól kaptak templomtelket, melyen megkezdhették az építkezést 1927-ben. A templom építési tervét Bánszky Mihály budapesti építész készítette és ő volt a kivitelező is. A templomot 1929. május 29-én Shvoy Lajos megyéspüspök Úr egyszerű benetdictioval megáldotta. A templomot Jézus Szentséges Szíve tiszteletére építették.
Szobrok, emlékművek, emléktáblák:
Nepomuki Szent János szobra Érd-Ófalu Szent Mihály-templom kertjében:
Az 1780 körül készített copf posztamensű szobor a templomtér központi dísze. Nepomuki Szent János szobrát az 1792. évi canonica visitatio már említi, és az 1818. évi egyházlátogatói jegyzőkönyv szerint Illésházy János gróf emeltette és Radnics Pál érdi esperes áldotta meg. A második világháborúban megsérült szobor csonkán, fej nélkül állt 1998-ig. A szobor restaurálását Deák Jenő végezte el Szabó Péter főiskolai adjunktus szakvezetésével. A szobor letisztítását követően sikeres volt a puha kőanyag megszilárdítása, valamint a fej, analógiák alapján történő rekonstrukciója. A késő barokk stílusjegyű, koszorúval és füzérekkel, valamint volutákkal díszített posztamens olyan rossz állapotban volt, hogy az eredeti mintájára újra kellet önteni.
Érd-Ófalu sokat emlegetett, lebontott kastélyának jelenleg is meglévő támfala előtt áll. Szent Walburga szobrát Illésházy János készítette 1789 körül. Az érdi Szent Walburga szobor megformálása magas művészi szintű. Az apátnő alakja egy gazdagon tagolt, balluszter formájú posztamensen áll. Ruhája korábban mélykék volt, melyre a megkopott szobor felületének már csak kevés részlete utalt. A szobor feje a II. világháborúban megsérült, kezei az atributumokkal együtt letörtek. A szobor felújítását, kiegészítését Fekete Attila, a Képzőművészeti Főiskola kőszobrász restaurátor hallgatója végezte el Szabó Péter főiskolai adjunktus irányításával. Eredeti helyére 1999 szeptemberében került vissza.
Kinga u. 1. sz. előtti kőkereszt:
Eredetileg Érd-Ófaluban a templom vagy a kastély közelében lehetett, de az 1838-as nagy jeges árvíz kárt tehetett benne, így a Batthyány Fülöp nevéhez fűződő új városrész kiépülésével áthelyezték és felújították, amelyet az átvésett 1843-as évszám jelez. A barokk kőkeresztet 1997-ben újította fel Módy Péter okl. kőszobrász-restaurátor régi fényképek és analógiák alapján. A letisztított, kiegészített és megszilárdított kőkeresztet Hajdú Ferenc plébános áldotta meg.
A "gyormai" kereszt vagy "Fehérkereszt" :
A Mély úton (feltételezett limes) felfelé haladva, majd a Százhalombatta felé kanyarodva a dűlő úton találjuk meg. Illésházy János akkor állította, amikor a fia Ferenc tízévesen meghalt, 1789-ben. A búzaszentelésre április 25-én Szent Márk napján a keresztnél került sor.
1926-ban, a mohácsi csata 400. évfordulóján a Hadimúzeum kezdeményezésére Baranyay Nándor főjegyző és a Jézus Társaság érdi házfőnöksége emlékművet állított a Római út és a Kastély utca találkozásánál, a kastélyhoz vezető út elején. Borsodi (Bevilagua) Béla muzeológus tervei alapján állított emlékoszlop, Zsille Kálmán alkotása, restaurálva 2000-ben. Az emlékmű felirata azt a néhány napot idézi vissza, amikor II. Lajos királyunk Érden tartózkodott Mohács felé vezető útja során. A kastély támfala előtt elhelyezett emlékművet egy római korból származó oroszlán díszíti. Az emlékmű másik ékessége az Ákosházi Sárkány család címere. Mellette található a magyar és lengyel csapatok egyesülésének emlékét őrző tábla.
Ófalu, óvodakert. Az I. világháborúban elhunyt Érdi hősök emlékművét 1924. augusztus 24. avatták fel.
Országzászló:
Érdliget, Kutyavár 1936.
Árvízjelző tábla:
Érd-Ófalu Mecset utca 6.
1848-as emlékmű:
Érdliget topoly-Tállya utca sarok, 1948 március 15.
Bogner Mária Margit vizitációs nővér szobra:
Érd-Ófalu Szent Mihály templom kertje 1983. Domonkos Béla alkotása. A Szent Mihály templom északi homlokzatának kőkeretes befalazott kapuja előtt találjuk Bogner Mária Margit vizitációs nővér síremlékül szolgáló bronzszobrát, amely zarándokhelyként vonzza a látogatókat. Bogner Mária Margit (1905-1933) az egykori Sinai kastélyban működő vizitációs zárda kiemelkedő egyénisége volt.
Magyar Földrajzi Múzeum – Múzeumkert - Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja Negyvenéves szunnyadás után, Kőrösi Csoma Sándor bicentenárium alkalmával állítottuk fel a székely tudós négy évtizeden át Kőbányán kallódó, elfeledett szobrát. Az impozáns műalkotás Antal Károly, Kossuth és Munkácsy-díjas szobrászművész munkája végre méltó helyre kerülhetett. A szobor eredetileg Kőrösi Csoma Sándor halálának 100. évfordulója alkalmára készült, Cholnoky Jenő földrajzprofesszor kezdeményezésére. A mészkő árát közadakozásból teremtették elő, s a művésznek sem tudtak tiszteletdíjat adni az akkori nehéz háborús viszonyok között. 1984-ben állították fel a múzeumkertben.
Érdliget Szociális Otthon, 1981 Domonkos Béla alkotása.
Magyar Földrajzi Múzeum – Múzeumkert. Napóra az udvar keleti részén egy 1,2 m magas betonpilléren van. Ekvatoriális. Árnyékvetője pólusra mutat. A számlap rozsdamentes acélöntvény félkörív 1 m-es átmérővel. Óraszámozása: VI-XII-VI, egyenközű, félórás. Tartóíve is félköríves. A felső táblán: EKVATORIÁLIS NAPÓRA. ÉRD VÁROS MÚZEUMA RÉSZÉRE A SOROKSÁRI ÖNTÖDE SZOCIALISTA BRIGÁDJA MÉRŐ JÓZSEF TERVE ALAPJÁN TÁRSADALMI MUNKÁBAN KÉSZÍTETTE. 1984. OKTÓBER 30. Az alsó táblán grafikon és felirat: IDŐEGYENLET. GRAFIKON SEGÍTSÉGÉVEL A HELYI IDŐ ÁTSZÁMÍTHATÓ ZÓNAIDŐVÉ. Készült 1984-ben, tervezte Mérő József főiskolai tanár. A kitűzést és beállítást Bartha Lajos és Kubassek János végezte.
Hősi emlékmű:
Érd-Parkváros, 1985. Domonkos Béla alkotása.
II. világháborús áldozatok emlékműve:
Érd-Ófalu, Szent Mihály templomkert 1986.
Cholnoky Jenő mellszobra:
Magyar Földrajzi Múzeum – Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja. 1988. Domonkos Béla alkotása.
Gróf Teleki Sámuel mellszobra:
Magyar Földrajzi Múzeum – Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja.1989. Domonkos Béla alkotása.
Magyar Földrajzi Múzeum – Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja. 1990. Domonkos Béla alkotása.
KALOT-emlékmű:
Érd-Ófalu a hajdani kastélyépület helyén. 1991. Domonkos Béla alkotása.
Magyar Földrajzi Múzeum – Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja. 1991. Domonkos Béla alkotása.
Magyar Földrajzi Múzeum – Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja. 1992. Domonkos Béla alkotása.
Kegyeleti emlékmű:
Ercsi úti temető, 1993 Eőry Emil alkotása.
Magyar Földrajzi Múzeum – Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja. 1993. Domonkos Béla alkotása.
Magyar Földrajzi Múzeum – Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja. 1993. Domonkos Béla alkotása.
Érd Alsó utca 9. A Szepes Gyula Művelődési Központ előtt, a parkban. 1993, Eőry Emil alkotása.
Érd Főtér, a Városi Galéria előtt. A tizenkét harang 18 dallamot játszik. Szabados György alkotása, 1993.
Érd Csuka Zoltán Városi Könyvtár 1994, Eőry Emil alkotása.
Érd 1994, Domonkos Béla alkotása.
Magyar Földrajzi Múzeum – Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja. 1994. Domonkos Béla alkotása.
Emlékkereszt:
A II világháborús áldozatok emlékműve az Ercsi út végén áll. 1994.
Magyar Földrajzi Múzeum – Világjáró tudósok, földrajzi felfedezők panteonja. 1995. Domonkos Béla alkotása.
Érd Kálvin téri református templomkert. dr. Király Pál és a gyülekezet adományából a Kálvin téri református templom kertjében avatták fel az 1848-49. évi szabadságharc aradi vértanúinak gyertyáját ábrázoló emlékművet. A művész alkotása akkor az országban egyedülálló módon együttesen ábrázolta az aradi mártírokat és a kivégzett miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost. Az emlékművet Szilasi László műköves adományként készítette el. Domonkos Béla alkotása 1996.
Érd Budai út, Városkapu üzletház. Sándorné Pálinkás Erzsébet alkotása, 1997.
A II. világháború áldozatainak emlékére emlékmű:
Érd - Városközpont Budai út Domonkos Béla alkotása, 1998.
Magyar Földrajzi Múzeum – Múzeumkert. 1999. Domonkos Béla alkotása.
Érd Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola. 1999, Krasznai János alkotása.
Emlékharang:
Ercsi úti temető, 2000. Harmat Béla és családja állíttatta. Gombos Miklós harangöntő munkája.
Útjelző:
Római katonát ábrázoló dombormű. Érd- Ófalu Termál Hotel, 2001. Eőry Emil alkotása.
Városközpont – Budai út. 2001, Eőry Emil alkotása.
Kopjafa:
Érd, Kálvin téri református templom kertje. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékére. 2001, Rátkai Gábor alkotása.
Érd Főtér. Friedrich Ferenc alkotás, 2006.
Érd Főtér.Eőry Emil, 2011 szeptember 2.-án felavatott műve.
Harkály óvoda Érd Holló utca 3. Subert István építész tervi alapján új modern óvoda épült Érden. A Harkály ovi díszítésénél fő szempont volt, hogy kortárs képzőművész készítse. Így kapta a felkérést Szőke Gábor Miklós szobrászművész. Az óvoda bejáratánál a homlokzatánál került elhelyezésre egyik munkája, a színes falécekből készült, kedves harkály családot megformáló kompozíciója. 2012.
Kutyavári Óvoda Érd Kutyavári utca 10. Az Érd zöldövezeti részében található óvodát 1972-ben adták át. A Kutyavári Óvoda Kincses Tagóvodája 2013-ban nagyszabású átalakításon esett át, és a szeptemberi nyitáskor megújulva várta a gyerekeket. Az intézmény díszítését Szőke Gábor Miklós kortárs szobrászművészre bízták, aki négy műalkotást készített. A harmadik alkotás az ovi erkélytartó korlátján és oszlopain kapott helyet. A hosszú futó növényen két madár áll, a harmadik a fakopáncs meg egy gerendán keresi a mindennapi betevőt. A kompozíció Szőke Gábor Miklós stílusának megfelelően falécekből készült. 2013
Kutyavári Óvoda Érd Kutyavári utca 10. Szőke Gábor Miklós alkotása, 2013.
Kutyavári Óvoda Érd Kutyavári utca 10. Szőke Gábor Miklós alkotása, 2013.
Képek Érdről: www.erdikepek.hupont.hu
3D képek / Bereczki Péter fotói:
Magyar Földrajzi Múzeum kertje
Érdi képeslapok: www.udvozleterdrol.hupont.hu
Információk Érdről: www.erd.hupont.hu
Honlapkészítés ingyen:
Ez a weblapszerkesztő alkalmas
ingyen weboldal,
ingyen honlap készítés...
Mai: 1
Tegnapi: 137
Heti: 715
Havi: 2 053
Össz.: 656 229
Látogatottság növelés
Magyarország képeslapokon - © 2008 - 2024 - mokepeslapok.hupont.hu