Magyarország képeslapokon

Budaörs:

Budaörs város Pest megyében.

 é. sz. 47,4607°, k. h. 18,9579°

Budaörs honlapja: www.budaors.hu

Az első földművelő, állattenyésztő csoportok időszámításunk előtt 3500 körül jelentek meg e tájon. Bronzkori leletek (i.e. - 1900-800) a Hosszúréti-árok táján kerültek felszínre. A rómaiak előtt közel száz éven keresztül a kelta eredetű eraviscus törzs élt a környéken. Vidékünkön a római korban több villatelepülés jött létre. Épületmaradványok a Kamaraerdőben kerültek elő. A III. századból származik egy 2234 ezüst éremből álló lelet.

Budaörs a honfoglalás után nem sokkal már újra lakott település. A szőlőtermelő Pilis megyei falu kora középkori történetéről keveset tudunk. Neve törzsnévből, mégpedig a honfoglalás előtt a magyarsághoz csatlakozott három kabar törzs egyikének nevéből keletkezett. Az Örsre vonatkozó első írásos emlék IV. Béla királyunk egyik oklevele, mely arról tudósít, hogy a még ifjabb király a kelenföldi Szent Gellért egyházat, a hozzátartozó örsi Szent Márton és a sasadi Szent András kápolnával együtt a bélakuti cisztercita monostornak adta. Az oklevél 1236-ban kelt, és egy 1504-ben készült másolatban maradt fenn. A XIV. században községünk több alkalommal szerepelt a "Sasadi tizedperben". Városunk a továbbiakban is királyi birtok maradt. Mivel Budán nem volt várispánság, Örsről világi adat nem maradt fenn e korból. Csik falu neve puszta személynévből ered. Örshöz hasonlóan Csik is a Pilis megyei Buda-környéki szőlőtermelő falvak egyike. Első fennmaradt oklevele szerint már 1296-ban templomos hely volt. Egy 1395-ből fennmaradt oklevélben Zsigmond király meghagyja az esztergomi káptalannak, hogy Örs és Csik birtokokon lakó királyi jobbágyoktól ne követeljenek, mert ezáltal a két falu elnéptelenedik. A török kor elején lakott község 1566-ban vált lakatlanná egy tatár pusztítás következtében. A mai Budaörs közigazgatási határán belül lévő harmadik középkori falu Horhi volt. Neve a magyar eredetű mélyút, szakadék jelentésű "horh" szóból származik. A középkorban virágzó község 1541 után vált lakatlanná. A község a török korban még lakott volt. 1596-ban vált lakatlanná, amikor Pálffy Miklós esztergomi várkapitány egyetlen éjszaka alatt kitelepítette lakosságát Esztergom és Érsekújvár közé.

     Budaörsöt 1720-ban telepítette újra gróf Zichy Péterné, gróf Bercsényi Zsuzsanna, aki 1719-ben váltotta vissza saját nevére a községet, s kinek tulajdonában is maradt 1745-ben bekövetkezett haláláig. 1739-ben pestis sújtotta a községet, mely az itt lakók közül 259 fővel végzett. Ezután újabb ötven sváb telepes családot költöztetett a faluba a földesúrnő. A fejlődés ütemére jellemző, hogy 1788-ban 35 parasztcsalád és 114 zsellércsalád élt a községben, számuk összesen 1143 fő volt. A XIX. században a lakosság száma folyamatosan nőtt. 1821-ben már 3775 főt számláltak, 1900-ben pedig 6104 fő vallotta magát budaörsinek.

     Az első világháborúban sok budaörsi katona áldozta életét. Emléküket városunk kegyelettel megőrizte. Nevezetes esemény volt az 1921. október 22-i királypuccs, melyhez az un. "budaörsi csata" kapcsolódik.

     Határában nyitották meg 1935-ben a Budaörsi repülőteret, a főváros térségének első polgári repülőterét.

     A két világháború között Budaörs híres lett az őszibarack-termesztésről, amely tevékenység szép jövedelmet biztosított lakosainak. A pályaudvar mellett egy hűtőházat építtetett Lenz József, egy magyar katolikus kereskedő, aki népszerű volt a bőkezűsége és sikeres tevékenysége miatt. Neki köszönhető a budaörsi őszibarack-termesztés és -kereskedés, és a hűtőházból szállították Ausztriába és az egész világra. A hűtőház városra néző egyik falán egy gyümölcskoszorús Madonna található, Lenz József egyik kedvenc vallásos jelképe, amely a volt budapesti lakóházai homlokzatán is megmaradt a mai napig.

     1944. december 24-én a német Wehrmacht egy alakulata települt a községbe. A harcok alatt a községben több épület leégett, a polgári lakosságból 14 fő vesztette életét. Sajnálatos módon vált ismertté a község neve 1946-ban. Itt kezdődött meg a kitelepítés. Ekkor a lakosság 90%-át Németországba hurcolták.

     1963-ban az autópálya építése miatt megszűnt az 1914-ben épített Törökbálinti HÉV Budaörsön túli szakasza. A rövidebb szakaszon indított 41-es villamos végállomása az autópálya csomópontjának déli oldalára került. 1977 óta Kamaraerdő a külső végállomása. 1964-től az M7-es, majd 1977-78-tól az M1-es autópálya közös szakaszának átadása után a város két részre szakadt.

Budaörsi Passió:

1933-ban kezdődtek meg a budaörsi Kőhegyen a Bató Géza által írt szabadtéri Passiójátékok, melyet a különböző hazai és nemzetközi méltatások a magyar Oberammergauként emlegettek. A játéktér összefogással épült fel, téglaépületeket, szentélyt, fürdőt, palotát és az Utolsó Vacsora termét is felépítették valamint mintegy 2000 nézőnek tudtak helyet biztosítani. A premier 1933. június 11-én volt, majd hat éven keresztül a nyár folyamán, szombatokon és vasárnapokon óriási hazai és nemzetközi sikerrel játszották a kőhegyi Passiót. Jeruzsálem egyik utcáját ábrázoló, betonból és kőből készült díszletek között 200 szereplő, 100 tagú ének- és zenekar mutatta be felváltva magyarul és németül a méltán híressé vált budaörsi Passiójátékot. A háború után a Kőhegyen lerombolták a Passió épületeit. 2003-ban Bató Géza fia, Dr. Bató András bocsátotta az eredeti szövegkönyvet Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzata rendelkezésére.

Virtuális séta Budaörsön:

Látnivalók:

• Nepomuki Szent János Római katolikus templom

Az Árpád-kori királyi kápolna helyén építették fel a német telepesek első templomukat (1738-1752). A jelenlegi formáját az 1801-től 1810-ig tartó időszakban nyerte el. Védőszentje Nepomuki Szent János. A két korszak építészeti stílusa egységes belső térré formálódik, a barokkos motívumok együtt élnek a klasszicizáló részletekkel. A főoltár klasszicista szellemű, Krisztus golgotai kínhalálát ábrázolja. A timpanon alatt Sic Deus dilexit mundum (így szerette Isten a világot) felirat olvasható. Barokkos hatású a szépen megmunkált szószék, oldalán a lángoló szívet és horgonyt tartó angyalokkal, a szószék koronáján angyalok tartják a tízparancsolat kőtábláit. A szószék bájos faragványa a hársfából készült, magokat vető Jó Pásztor alakja. A szentély barokkos keresztelő kútja XVIII. századi munka. Szent János a térdelő Jézusra lendületes mozdulattal önti a keresztvizet. A szentély baloldali falán szent György és szent Cecília barokkos hatású képei, Gyomlai György jegyző votív képei 1864-ből, de valójában korábban festhették őket. A jobb oldali szentélyfalon a Három királyok kissé sérült, mozgalmasan elrendezett képe, a mellette függő Szentháromság hagyományosabb munka.

Barokkos hatású a hajó bal oldali falán álló Szent József oltár, a két mellékalak, az egyházatya és a szerzetesnő jó minőségű szobrok, valószínűleg a Zichy család házi szobrászának munkái. A szembenálló - jobb oldali - Nepomuki Szent János alakja a körülötte gomolygó angyalokkal sikerült alkotás. A szent nyakára festett cingulus jelzi, hogy az ábrázolt a gyónási titok áldozata. Már a XIX. századra jellemző a hajó bal oldali Szent Sebestyén oltára, a két mellékalak, szent Vendel és szent Rókus a budaörsiek szentjei. Vendel a gazdák, a juhpásztorok szentje, Rókus klasszicizáló alakja a pestises betegek védőszentje - az 1739-es járványra emlékeztet. A szájában kenyeret hozó kutya a pestises betegek megsegítését idézi fel. Az oltár predelláján a fájdalmas Krisztus sikerült festménye. A szembenálló jobb oldali oltár fő képe a bűnbánó Magdolna, mellette Szent Erzsébet és a Magyarországon született skóciai Szent Margit, mindkét szent a szegények oltalmazója. Az orgonaszekrény zenélő barokk angyalkái a tihanyi apátság Stuhlhof Sebestyéntől faragott angyalaira emlékeztetnek, az orgona átépítése előtt figurálisan még gazdagabb volt. A mennyezet négy freskómezőnye - Nepomuki Szent János, Szent Domonkos, Krisztus mennybemenetele és az utolsó freskón Mózes a kígyóval -,azt mutatják, hogy hajdan jóval színesebb volt a templom. Mózes éppen az új hazát kereső budaörsiek jelképe is lehetne. A templom kis méretű barokk tornya az első templomra emlékeztet.

A templomkertben álló emlékmű-szobor, a Krisztus karjába hanyatló katona, Pásztor János műve 1925-ből. Ezt egészíti ki 1992 júniusa óta a szobor mögött oválisan elhelyezett Halottaink emlékére feliratsor 16 táblán 475 névvel, mely az elhurcoltak, elkergetettek, a II. világháborúban elhunytak nevét őrzi. A főszoborral harmonizáló táblasor a Németországban élő budaörsiek és a helyiek összefogásából létesült, a vörösvári Balassa György munkája.

• Kőhegyi kápolna

Budaörs középpontjában emelkedik a Kőhegy, melyről szép kilátás nyílik városunkra. Tetején emelkedett a kápolna, melyet Wendler Ferenc építtetett 1855-ben. IX. Pilnius pápa szobrot küldött a felszenteléshez. Október 15-én avatták. A kápolna körülbelül 90 évig állott. Köveit a második világháború után széthordták. Ugyancsak itt állították fel a nagyméretű keresztet. A második világháború után ez is megsemmisült. A város lakossága 1995-ben újra felállította régi helyén.

• Budaörsi Kálvária

A Kálvária domb szabályos alakú gejzirkúp. A domb alján kis kápolna volt, melyet 1817-ben Kreis Jakab építtetett. Innen indult az út a hegytetőn álló feszületig. Ennek alapja barokk stílusú. A stációk fülkéiben egy-egy relief volt elhelyezve. A majdnem teljesen elpusztult egyházi építményt a "Budaörsért alapítvány" kezdeményezésére 1996-tól folyamatosan felújítják.

• Ótemető és Csulits kápolna

Valóságos kis templom a Csulits kápolna. 1862-ben épült. Az Ótemetőben régi, faragott, gótkeresztes sírkövek között sétálhatunk. A legrégibb sírkő az 1782-ben elhunyt Mertinger József plébánosé.

• Starentanz kápolna

Az épület a Farkasréti út 87 számú ház előtt áll. 1808-ban építette Hely József. A kápolna bal oldalán egy nagy üveg mögött található egy félkörben végződő méternyi magasságú festmény, mely az Emmauszi tanítványokat ábrázolja. A festmény felirata: "Herr bleibe bei uns, denn es wird Abend!" (Uram, maradj velünk, esteledik!) A kép 1912-ben készült.

• Bleyer Jakab Helytörténeti      múzeum

A Budaörsi út 47. sz. épülete a Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény. Öt egymáshoz fűződő kisebb-nagyobb szobájában hajdan jómódú gazdapolgár-család lakott. A kiállítás az 1946-os elűzetéssel szétvert gazdapolgári életmódot kívánja bemutatni. Különösen szép volt Budaörsön a vasalt kötényes női öltözet, a csizmanadrágos gazdaruha. A magasra vetett, monogrammos ágyakon női főkötők gyűjteménye látható. A gazdapolgár szoba fontos része a három-négy fiókos sublót, melynek tetejét a család vallási életét jelképező Krisztus- és Mária-szobrok, a család imakönyvei díszítették. Sikerült az egykori német konyha rekonstrukciója. Jelzésszerűen a szabad kéményes szobát is érzékeltetjük, a háziasszony büszkesége volt a nagyszámú, virágos mázas szilke gyűjtemény. A kézmosó edény mellett felfüggesztett falvédő szövege a rend megtartására tanít. A háziasszony fontos munkaeszköze volt a kézi ruhamángorló.

A következő két terem néhány tárggyal és iratokkal mutatja be a német gazdapolgár hétköznapjait. Kezdődik ez a betelepítési patenssel, gazdálkodással kapcsolatos iratokkal, a Kneidinger-féle térkép budaörsi határt bemutató részletével. Régi tervrajzok megőrizték az egykori Budaörs legjellegzetesebb barokk-kori épületeit. Egykori fényképek a családok életét, a híres virágszőnyeget mutatják, majd a kiállítást a budaörsiek elkergettetésének dokumentumai zárják, néhány okmány a Budaörs-Bretzfeld testvérvárosi kapcsolatot őrzi, és a város díszpolgárainak arcképét is látja a múzeum látogatója.

• Szent Vendel szobor

A szobor a templomkertben található.

• Nepomuki Szent János szobor

A Budapesti út 48. sz. előtt áll. A szobrot Ritter Márton - a budaörsiek Neubaumatinak nevezték - állíttatta 1852-ben.

• Első világháborús emlékmű

A második világháborús emlékművel együtt a templomkertben áll. A szobor egy összerogyó katonát ábrázol, amint Krisztus magához emeli. A katona a 32-es közös (K.u.K.) ezred katonája. A legtöbb budaörsi ebben az ezredben teljesítette katonai szolgálatát. A hősi emlékművet Pásztor János készítette. A mészkőszobor 1925-ben a község lakosságának összefogásával készült.

• Közösségi Városháza

Régen pártház állt itt, igénytelen tucatkocka, és ez még valószerűtlenebbé teszi az egészet. A Zsuffa Zsolt és Kalmár László által tervezett városházának ugyanis már híre van - az új, debreceni egyetemi tömbbel együtt szokás emlegetni mint az év két legszínvonalasabb új épületét -, de a valóság más, a képeken az sem látszik például, ahogy kőormaival festői hátteret ad mögé az Odvas-hegy.
A régi és a lakótelepi Budaörs találkozik itt, a hatvanas évek földszintes, de már nem annyira ófaluja a magas paneltornyokkal, lapály és hegyoldal egy forgalmas út két oldalán - a háromszintes városháza viszont nemcsak a hektikus utcaképet hozza egy szintbe, de a látszólag összeköthetetlen elemek, a családi házas övezet és a poszt szocialista városdarab között is teremt valami kapcsolatot. Nem csak az meglepő, ahogyan az új észrevétlenül magába olvasztotta a valahai pártházat, későbbi városházát, de tudom, ami megépült, takarékossági okokból végül egy szinttel alacsonyabb, mint ami a győztes tervben szerepelt - és ebből sem látszik semmi. Mint minden jó épületben, a kényszerek szemérmesen láthatatlanokká lesznek, mi több, előnyökké finomodnak: az új városháza egyszerre sugall tekintélyt, de nyitottságot is. A világos, török mészkővel burkolt tömb masszívan, hűvös eleganciával áll a helyén, ugyanakkor minden oldalán változatos képet mutat, és leginkább ott, ahol a kettőzött oszlopsorokkal átjárhatóságát jelzi. Mert itt elől-hátul be lehet jönni, és nemcsak konkrétan, de szimbolikusan is: a köz igazgatása nem mint egy időrablással fenyegető akadály tornyosul elém, ahol a félfogadási rend vagy a portás-cerberus állít meg, és dönt sorsom felől, itt kellemesen is lehet lenni: gyermekmegőrző van, étterem, internetszoba meg saját posta, dolgom végeztével pedig továbbállhatok, akár át is mehetek rajta.

Forrás:  budaors.hu, wikipédia

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat