Magyarország képeslapokon

Berzence:

Berzence nagyközség Somogy megyében, a Csurgói kistérségben.

é. sz. 46,20744°, k. h. 17,14614°

Berzence nagyközség honlapja:  www.berzence.hu

A horvát-magyar határátkelőhellyel rendelkező község megközelíthető közúton Nagyatád vagy Csurgó felől, illetve vasúton a Nagykanizsa–Barcs–Pécs vonalon.

Első okleveles említése 1228-ban egy tizedperben Burzence, Birzence alakban fordul elő. Az 1333-35-ös pápai tizedjegyzékben a község mai területéhez tartozó Lankócpusztával említik. 1377-től a Pécz nembeli Lóránt birtoka, akinek utódai berzencei Lóránfiaknak nevezték magukat. Fia, Berzenczei Lorántfi György1406-ban és 1418-ban új adománylevelet nyert a helységre, mely ekkor vámhely is volt. Fiai, Sandrin és László, 1463-ban egyezkedtek Berzencze és Szenterzsébet fölött. 1468-tól a szenterzsébeti Forster György birtoka, aki Somogy megye alispánja volt és ő építette a berzencei kastélyt. 1473-ban Berzenczei László itteni birtokaiba özvegyét és Szentgyörgyi Vincze Péter özvegyét iktatták be zálogképen. 1474-ben kért és kapott Berzence részére vásártartási jogot Mátyás királytól, melyet meg is kapott évi 4 alkalomra.1477-ben Forster György, Vincze Péter özvegyétől, a nála zálogban levő birtokrészeket visszaváltotta, ezzel az egész helységnek birtokosa lett.  Forster György 1481-ben Tolnai Bornemisza Jánost osztályos testvérévé fogadta. 1486-ban azonban Forster és neje, Csapi Ilona, szerződésre léptek Nagylucsei Orbán győri püspök királyi kincstartóval, mely szerint Forster a leányát a püspök unokaöcscsének, a nyolcéves Ferencnek eljegyezve, megegyeztek, hogy örökösök nélkül leendő kihalásuk esetére birtokaik kölcsönösen egymásra szálljanak, Berzence vára pedig Forster György halála után Ilona asszonyra szálljon.

A török hódoltság idején földrajzi fekvése miatt várának megnövekedett a szerepe. 1532-ben várát a törökök elfoglalták, de még az évben vissza is hódították a berzenceiek, ezt követően több évig a törököké ismét. 1594-ben rövid időre Zrínyi György foglalta vissza. 1619-ben 349 főnyi őrségéről, 12 főnyi tisztviselőjéről, mecsetjéről és főpapjáról van tudomásunk. 1665. jan. 21-én a vár falai alatt találkozott a téli hadjárat megkezdése előtt Zrínyi Miklós és Hohenlohe tábornok serege. A sereg 26 ezer harcosból állt, következő nap a törökök szabad elvonulást kérve átadták a várat. Ez év augusztusától 1690-ig az ég elvonulásával lett szabad Berzence. 1701-től a Szalay- és gróf Niczky család birtoka. Niczky Kristóf 1758-ban kapta meg ismét az országos vásártartási jogot (Fekete-vasárnap, Szent Antal, Szent Lőrinc és Apró szentek ünnepén). Fia, György a vásárok fontossága, a mezőváros fellendítése érdekében heti 2 alkalomra szerezte meg a vásárjogot, mely ritka volt a környéken. A XVIII. sz. végén mezővárosként említik, ahol horvátok és magyarok laknak. A templom a dombon, előtte pedig gr. Niczky uraság kastélya és az utasok számára épített nagy vendégfogadó. Halastava és patakjai elegendő vizet szolgáltatnak malmának. Lakossága 1715-ben becslés alapján 400-500 fő, 1784-ben 1641, 1850-ben 1987 fő. 1730-tól rom. kat. iskolája már ismert. Vásárlás után 1835-től a Festetics család volt a földesúr. 1925-ben 3 malomtulajdonos, 10 kocsmáros, 16 kereskedő és 10 iparosmester dolgozik a faluban.

A település fejlődése a II. világháború után töretlen, de jelenlegi arculatának főbb jellemzőit csak a '70-es évek végére érte el. A falu 29 utcájában ma 980 lakóépület található. A település "összkomfortos" jellegét a teljes körűen kiépített víz, csatorna, gáz és telefon szolgáltatások adják. A községben a közvilágítási rendszer korszerű és teljes körű. Az egészségügyi ellátás jól szervezett. Két házi orvosi szolgálat, fogszakorvos, védőnő és állat-orvos dolgozik a településen. A hétközi készenlét és a hétvégi ügyelet Csurgó központtal kistérségi szinten működik. Munkájukat, helyben üzemelő gyógyszertár egészíti ki. A helyi közbiztonságról kétfős körzeti megbízotti szolgálat gondoskodik. Az önkormányzat intézményi szinten biztosítja a bölcsődei-, és az óvodai ellátást, az alapfokú oktatást és napközis ellátást valamint a kulturális- és közművelődési feladatok ellátását. Az általános iskolában zeneoktatás is folyik, több tanszakon. Község fejlődésében fordulópontot jelentett a Berzence-Góla (Horvátország) közúti határállomás 1982-es átadása. Ettől kezdve megindult az idegenforgalom fejlődése. Az 1990-es rendszerváltás után nagy számban jelentek meg a kereskedelmi és a szolgáltató vállalkozások, de a termelő tevékenységet folytatók is széles profil körrel működnek. A lakosság megélhetését a mezőgazdaság, a jelenlevő könnyű ipari tevékenységek és a szociális ellátás munkaerő szükséglete biztosítja.

Természeti értékek:

A községet zárt erdők, szántók, rét és legelő területek, liget és legelő erdők határolják. Változatos flórájának botanikailag értékes elemeit a Duna-Dráva Nemzeti Park védett területein találjuk.

A Lankóci erdő különösen tömeges tavaszi Tőzike virágzásáról, továbbá a Kockás liliom előfordulásáról nevezetes. A terület jellegzetes növénytársulásai a gyertyános-kocsányos tölgyes, az égerliget-égerláp komplexek és a keményfa ligetek. A ritka és védet fajok közül megtalálható itt a Borostás sás, a Lápi csalán és a Nyugati csillag virág is. Különleges értéket képvisel a "Vecsenyei erdő" és a községtől északra fekvő láprétek. A sás-, és láprétek főbb védett növényei a Mocsári kosbor, a Szibériai nőszirom és a Kálmos, de megtalálható a Keserű kakukktorma és a Pikkelyes sás is.  A "Vecsenyei erdő" tölgy-kőris ligeterdő komplexében Szálkás pajzsika, Szúrós csodabogyó és Pirító gyökér is él. Az illir gyertyános-kocsányos tölgyesek növényei közül a Békakonyty, a Madárfészek és a Pirító gyökér fordul elő a legnagyobb számban. A helyi faunát alapvetően meghatározó tényező a víz. A nedves élőhelyek élővilága a fauna tekintetében is védelem alatt áll. A területen ismert a Fekete gólya, értékesek a kétéltűek szaporodási helyei. A hüllők száma jelentős, különösen a Kockás sikló állomány, de a magasabb területeken a vipera fajok is gyakoriak. A településtől délre húzódó területeken és a szórványosan elhelyezkedő vadföldek közelében a Macska bagoly és az Egerész ölyv gyakori, de észlehető a Réti sas is.

A természet és a társadalom kölcsönhatásából kialakult egyedi tájértékek között található az anyagnyerő helyként szereplő kavicsbánya-tó. Ma már többcélú hasznosítású tájelemként van jelen és üdülésre, pihenésre is alkalmassá tehető.

A helyben található földművek közül említendő érték a Dombó csatorna, a fás növények közül a "Remiz" idős tölgy fái és a fás legelők.

Kiemelésre méltó a tájértékek sorából a település központi részén található középkori várrom, mely a palánk erősítésű vár téglafalú tornyának romját és a "várdombot" foglalja magába.

Látnivalók:

Szent Kereszt Felmagasztalása római katolikus plébánia templom:

"Niczky György nemes férfiú, a szent császári és apostoli királyi felség tanácsosa és a Hétszemélyű Tábla  ítélő székének társbírája a Mindenható Isten dicsőségére, a kegyesség emlékeként állította ezt a templomot" Hirdeti a felirat a Nagytemplom bejárata fölött. A római katolikus templom központi helyet foglal el a falu főterén. Méltóság teljesen áll több mint 240 éve. Harangzúgása örökre bevésődik a lelkekbe. Az épület bejáratánál tíz varázslatos szépségű angyal ül az oszlopokon. Jézus Krisztus szenvedéseinek eszközeit álmodta kezükbe az alkotó. A török idők előtt már az 1300-as évek vége felé is állt már itt egy kegyúri templom. Titulusa Keresztelő szent János és szent János evangélista volt. A török kiűzése után először egy fából készült épületben gyűltek össze a hívők, akik már 1690-ben visszaállították a plébániát. A régi templom helyén Niczky György gróf, a falu akkori ura és Verőce főispánja építtetett újat, amelyet 3 évnyi munka után 1763-ban szenteltek fel. Homlokzati fülkéiben szent Péter, és szent Pál szobrai állnak. Középen helyezkedik el a család címere, a pajzs kék udvarának zöld mezejében ágaskodó kettős farkú oroszlán, mely első jobb lábával kivont kardot tart. A belsőben is a kegyúr igényeihez igazodtak. A barokk stílusú templomban semmilyen magyar díszítés nem található, sokkal inkább az osztrákok és a Niczky család kedvelt szentjei láthatók a falakon. A templom titulusa a "Szent Kereszt Felmagasztalása". Különleges szépségű oltárképeit Id.Dorffmaister István (1725-1797) a magyarországi barokk művészet legtermékenyebb jeles festőművésze készítette. Harangjait 1922-28 között (408, 93 ill. 30 kg) Szlezák László, ill. a Harangművek R.T. öntötte. Orgonáját 1892-ben az Angster gyár építette. A templomba lépve, jobbra az első kép Loyolai Szent Ignácot ábrázolja, amint felajánlja szívét a teremtőnek. A következő képen a római hadsereg  magas rangú tisztjét láthatjuk, aki megszabadítja a várost, a napi emberáldozatot követelő sárkánytól. Ő Sárkányölő Szent György vértanú, az építtető legkedvesebb szentje volt. A jobboldali mellékoltár fölött Páduai Szent Antal portugál származású itáliai ferences rendi szerzetes és prédikátor képe látható, aki a hagyomány szerint a házasság patrónusa, de segítségét kérték a terméketlenség és a betegségek leküzdésében is. Ritka képi ábrázolás látható a szentéj jobboldali falán egy mozgalmas, sokalakos képen Jézus körülmetéléséhez készülődnek. Az oltárképet jobb oldalon Mózes, balról Keresztelő szent János szobrai őrzik. A bal oldalon a rokokó stílusú szószék oldalán ülő angyalok az akkor ismert négy világrészt, Európát, Ázsiát, Afrikát és Amerikát jelképezik. A szószéktől balra az első kép  Nepomuki Szent János a gyónási titok vértanúja, az utolsó szentmiséjét végzi. Az utolsó nagy kép Borromei Szent Károly püspököt ábrázolja, aki az 1567  évi milánói pestisjárvány idején amikor a város valamennyi vezetője elmenekült, ő a helyén maradt és ápolta a betegeket.

Szent Antal kápolna:

Ez egy 1793-ban épült barokk épület. Legfőbb értéke az a Szent Antal kép, amelyet a legenda szerint a török háborúk idején az áradó folyóból fogtak ki a helybéliek. Belépve csodálatosan szép festett faszobrok és festmények fogadják a látogatót. A Páduai Szent Antal búcsú napjainkban is elválaszthatatlanul kapcsolódik a kápolna környezetéhez.

Jézus Szíve kápolna:

1904-ben épült a meglévő zárda meghosszabbításaként, megteremtve azt az egységes tömbformát, ami sokáig Berzence jelképei közé tartozott, s előszeretettel fényképezték a régi képeslapokon. A neoreneszánsz stílusban épített kápolna festett falaival, megőrzött berendezési tárgyaival, szobraival, szentképeivel, és nem utolsó sorban gyönyörű színes üvegablakaival valóságos ékszerdoboza a falunak.

Festetics kastély:

A berzencei birtokot az addig 1757-től birtokló Niczkyektől vásárolta meg Festetics László 1835-ben. Nem csak a sűrű tölgyesek és bükkösök miatt, hanem gazdag élővilága miatt, a vadászok számára is kedvelt terület volt. S ez volt az oka annak is, hogy a Festeticsek 162.000. holdas uradalmának a legértékesebb birtokai között tartották nyilván. A keszthelyi örökség Festetics Lászlóról legidősebb fiára I.Taszilóra szállt. Azonban ő lemondott az őt illető jussról öccse II. György javára. Mivel Berzence vadban bővelkedő környék volt, ő egy vadászkastély építésébe fogott. Az épület 1846-1848 között klasszicista stílusban épült fel. 1883-ban II.György halála után fiáé, II.Taszilóé lett a birtok. Amikor a hercegek Berzencén tartózkodtak, lobogójuk a kastély csúcsán lengett. Tasziló 1933-ban bekövetkezett halála után fia III.György (1882-1941) örökli az uradalmat. Őt fia IV.György (1940-) követte volna, de gyermekként ezt aligha tehette meg. A "kis herceg" együtt járt iskolába a berzencei gyerekekkel. Az uradalmat egyéb örökös híján ezután a háború végig a család valamelyik tagja irányíthatta. György valószínűleg még ma is él. Állítólag egyszer visszalátogatott ősei kastélyához. Rendben lévőnek találta, hogy az ma is áll és hogy közintézményként szolgál.

Visszatérve a kastélyhoz: a szobák berendezési tárgyai pompázatos látványt nyújtottak. A falakon a vadászatot, és a lótenyésztést megörökítő festmények függtek. A nevezetes épülethez társuló szép és ízléses vadászházak, a gazdasági épületek, istállók, a hatalmas vadaskert és a gyönyörű parkok egy virágzó főúri udvarház képét mutatták. Számtalan szobája volt, ahol a sikeres vadászatok után megvendégelték a bécsi és pesti arisztokráciát. A kastélyba látogató sok prominens vendég közül  Rudolf trónörökös is itt tartózkodott egy vadászat erejéig. 1887. áprilisában a 3600 lelket számláló Berzence valóságos díszbe öltözött. A Nagyatád felől négylovas hintón érkező királyi vendéget 30 fős vörös mellénybe és világoskék dolmányba öltözött bandérium kísérte. A kastély bejáratában díszruhába öltözött huszárok és ünnepi bőgatyás helybéliek nagy éljenzéssel fogadták. A trónörökös fiatalos lendülettel ugrott le a hintóról és szép magyarsággal köszönte meg a szíves fogadtatást. Több napon át községünk díszvendége volt. A nevezetes áprilisi vadászaton 32 őzbakot lőttek, majd a búcsúvacsorán Kótyi Józsi, a híres csurgói cigányprímás húzta a talpalávalót.

A kastélypark a személyzet elhelyezésére szolgáló "Kiskastéllyal" egy egységet alkotott. A főbejárat a mai iskola felől volt megközelíthető. Csodálatos fasor vezetett a bejáratig. A herceget és vendégeit a személyzet tagjai felsorakozva fogadták. Néhány, a kastélyhoz köthető személy közt megemlítem Dr. GóczaImre ügyvédet, aki -máig az egyetlen könyvet ő írta Berzence történetéről- a Festetics család támogatásával végezte el a jogi egyetemet, és már diák korában a kastélyban lakott azzal a feladattal megbízva, hogy rendszerezze az irattárat és levéltárat, valamint lássa el a a nyári vakációban a könyvtárosi munkakört.

 1945-ben a Berzencét megszálló bolgár hadsereg katonái és sajnos a helybéliek barbár módon megsemmisítették vadászkastélyban levő igen értékes irattárat, levéltárat, könyvtárat. A szép bútorzatot, képeket széthordták, amit nem tudtak elvinni azt tönkretették. Így semmisültek meg a hatalmas falitükrök, falikárpitok. A berendezési tárgyak még sokáig fellelhetők voltak a falusi portákon a szobák bútorai közt.

 1956-ig határőrlaktanya volt, onnantól pszichiátriaként működik napjainkban is.

Postafogadó:

A XVIII. századból való a Fő utca mentén álló Postafogadó, amelyhez szervesen kapcsolódik a Makovecz Imre által megálmodott Zrínyi Miklós Művelődési Ház. A fogadó a Sopron-Pécs postaútvonal egyik megállóhelye volt, jelenleg könyvtár.

Duna-Dráva Nemzeti Park bemutatóterem és helytörténeti kiállítás:

A Kárpát-medence aranymosása kiállítás

Nepomuki szobor csoport:

Berzence, Árpád tér

Kompozíció:

Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész alkotása 1993 óta áll Berzencén, a katolikus templom előtti parkban.

Szent István mellszobra:

Novográdecz Antal alkotása

Kopjafa:

Szent Flórián szobor:

Novográdecz Antal alkotása, 2011.

Turul szobor:

Radics Béla fotói

A rejtőzködő falu

Forrás:  wikipédia;  berzence.hu;  köztérkép, berzencei.blogspot.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat