Magyarország képeslapokon

Káld:

Község Vas megyében.

é. sz. 47.16313° k. h. 17.04576°

Káld község honlapja:  www.kald.hu

Káld már az Árpád-kor-ban is lakott hely volt. Nevét 1255-ben említik először az oklevelek Cald néven. Később többféle formában is írták: Kaáld, Káld, Felső-Káld, és Alsó-Káld néven is.A hagyományok szerint Árpád egyik unokája - a Horka méltóságot viselő Káld - Levente fia kapta szállásterületként a Káli medencét és környékét, s tőle kapta nevét a falu is. A tatárjárás után V. István király Bana fia Páris-nak adott itt egy részbirtokot. A későbbiekben e Páris alapította a Káldy családot. A XIII. században már két templommal rendelkezett a helység, amelynek legnagyobb birtokosai a Káldy családok voltak. 1422-ben a településen már heti vásárokat tartottak, 1464-ben a helység egy részét Mátyás király Döbrönte várának tartozékaként Kanizsai Lászlónak adományozta. 1530 és 1532 körül a törökök felégették a falut, lakói ekkor elmenekültek, majd új helyen, a mai falu helyén építették fel újra a települést. A két részből álló új falut Alsó- és Felső-Káld néven nevezték amelyeket 1888-ban egyesítettek újra egy községgé. 1877-ben egy nagy tűzvészben a falu nagy része leégett, 1919-1920-ban pedig a spanyolnátha-járvány itt is pusztított. A két Káldy család egészen a XIX. századig megőrizte vezető szerepét a településeken, a XX. század első felében a Wittelsbach és a Maróthy famíliáknak volt itt jelentősebb birtoka.

Káld részletes története:

Káld története 1000 – 2000  - Balogh István

A felsőkáldi Káldy család története

Látnivalók:

Keresztelő Szent János római katolikus templom:

A Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomot 1752-ben építették, melyet Anreith János 1798 körül átépített. Főoltárképét és a Szent Kozma és Damján mellékoltár képeit Dorfmeister István festette. Orgonáját (1/8 m/r, op. 1128.) 1936-ban az Angster gyár építette.

A gyóntatósekrestye az oratóriummal együtt, 1897-ben épült, amit Schlapsi István gércei kőművesmester vitelezett ki. A templomu a kettős szent év idején, 1937-38-ban részesült komolyabb tatarozásban és most 1994 után. A templom - alatti kriptába, a gulácsi Farkas család elhunyt tagjait temették, -utoljára 1931-ben. A szentély freskóit a XIX. század

elején, olasz festőművészek készítették, amit szintén a közelmúltban restauráltak, Závori Zoltán festőművész vezetésével. A templom körüli kerítés 1957-ben épült. A torony külső ékessége a toronyóra volt, ami 1851-től 1943. december 31-ig kézi felhúzással működött. A torony mind a négy oldalán mutatta az időt és hangos ütéssel jelezte a negyed, fél, háromnegyed és egész órákat. / Eltűnt az is az Örökmécsessel együtt. /

Jelenlegi harangok: Mária harang 213 kg-os, 73 cm átmérőjű, C-hangú, Kis harang 92 kg-os, 57 cm átmérőjű, É-hangú, és a Lélek harang 56 kg-os 46 cm átmérőjű, G-hangú. A harangokat 1925-ben Seltenhofer Frigyes fiai öntötték Sopronban.

Káldy kúria:

Ma lakóház és patika. 1795-1810 között épült. A kúriát  minden bizonnyal a Káldy Jánostól származó ág valamely tagja emeltette 1800 körül későbarokk stílusban.

Szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület. Utcai homlokzata 1+2+1 tengelyes, a szalagkeretes, egyenes záródású, belső vasrácsos ablakok felett megtört szemöldökpárkánnyal ellátott ablakok húzódnak, az ablakokat falsávok tagolják. 

A 2 tengelyes rövidebb homlokzatok ablakainak kiképzése megegyezik a főhomlokzat ablakaiéval. A rövid homlokzatok felett magas, törtívű barokk oromzat húzódik, amelyet 3 ferdén elhelyezett ovális világítóablak díszít, amelyeket párkányok és falsávok tagolnak. Hátsó, udvari homlokzata 1+V+A+1+A osztású, középrésze előtt erősen előrelépő, timpanonnal díszített rizalit húzódik, ennek oldalán nyílik a kosáríves záródású bejárati ajtó, a középrizalit ablaka szegmensíves záródású. A tetőzet alatt erőteljes, összetett főpárkány látható. Belsejében teknőboltozatos, stukkódíszes szobák húzódnak, az eredeti nyílászárók ma is megvannak, így a régi bejárati faajtó is, amelyet barokk vasalás és kilincs díszít.

 A Káldy család ismeretlen időpontban, adta el kúriáját és a birtokát Habsburg (IV.) Ferenc főhercegnek, de lehetséges, hogy fia, (II.) Ferdinánd volt a vevő, aki 1846-ban örökölte meg apja birtokait.

Farkas – Habsburg – Wittelsbach kúria:

A Farkas család a XVIII. század utolsó harmadában – valószínűleg 1790 táján – építtette fel a kúriát az alsókáldi településrészen, későbarokk stílusban. Farkas (II.) László 1818-ban hunyt el, ekkor fia, (III.) László Vas vármegyei táblabíró lett a kúria tulajdonosa, akit 1838-ban bekövetkező halála után Káldon temettek el, utána viszont örökösei eladták a birtokot és a rezidenciát Habsburg (IV.) Ferenc modenai uralkodónak, főhercegnek, aki a Habsburg család este-modenai ágából származott. A főherceg volt Vas ármegye egyik legnagyobb birtokának, a sárvári uradalomnak a tulajdonosa, 1846-ban második fia, (II.) Ferdinánd örökölte itteni birtokait.

Habsburg (II.) Ferdinánd 1849-ben hunyt el, hatalmas birtokai ekkor bátyjára, (V.) Ferenc modenai uralkodóra szálltak. A főherceg 1875-ös halálával férfiágon kihalt a császári-királyi család este-modenai ága, a sárvári uradalmat ekkor unokahúga – (II.) Ferdinánd lánya –, Mária Terézia főhercegnő örökölte, akik 1868-tól Wittelsbach Lajos bajor királyi herceg felesége volt. 1898-ban Wittelsbachot említették a kúria tulajdonosaként, aki 1913-tóül III. Lajos néven Bajorország királya volt 1918-ig. Trónfosztása után sokat tartózkodott magyarországi  birtokán, 1921-ben Sárváron halt meg. Ekkortól egészen az államosításig ötödik gyermeke, Ferenc bajor királyi herceg lett az itteni Wittelsbach-birtokok tulajdonosa.

1945 után lakóházként hasznosították az épületet, jelenleg is ezt a célt szolgálja.

Szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület. Utcai homlokzatán egykor 7 szabályos elosztású ablak húzódott, közülük mára kettőt befalaztak, a többit új nyílászárókkal látták el egy kőkeretes, apácarácsos ablak kivételével. A homlokzatablakait igen erősen kiugró falsávok keretelik.

Jobboldali oldalhomlokzata 3+A osztású, az ablakok keretelése megegyezik a főhomlokzatiakéval, de az ablakokat itt is kicserélték. Az oldalhomlokzaton megmaradt az egykori erőteljes főpárkány, felette magas háromszög-oromzat húzódik, amelyet 5 kisméretű, kör alakú világítóablak tör át. Az udvari homlokzat átalakított.

Belseje egytraktusú elrendezésű, a csehsüveg-boltozatos és teknőboltozatos fedésű szobák mennyezetét virágmintás stukkók díszítik. Az eredeti ajtók és ajtótokok ma is megvannak. A kúria alatt pince húzódik. 

Maróthy kúria.

Szentháromság szobor:

Alsó- és Felsőkáld határát jelölte.

Szűz Mária szobor.

Hősök szobra:

A szobrot készítette: Csiszár János szobrász. A szobor lábazatának hátsó részén az első világháborúban elesett hősök névsora olvasható, a déli oldalon pedig a második világháborúban elesettek nevei szerepelnek. Uóbbi táblát Ruzsa László kőfaragó-vésnök készítette. A szobor leleplezése 1924. október 7-én történt. A II. világháborúban elesett hősök táblájának avatására 1988. május utolsó vasárnapján került sor.

„Élet lángja” szobor:

Németh Mihály alkotása.

Forrás: Wikipédia; Magyar Katolikus Lexikon; Káld története 1000-2000; A felsőkáldi Káldy család története

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat