Magyarország képeslapokon

Ajka:

Ajka város Veszprém megyében.

é. sz. 47° 06′ 25″, k. h. 17° 33′ 50″

Ajka honlapja: www.ajka.hu

A város a Bakonyt északi és déli részre osztó törésvonal mentén, a Kisalföld keleti szélén – egy nyugat felé nyitott félmedencében, a Balatontól 40 km-re – terül el. Északon Magyarpolány, délen Öcs és Halimba, nyugaton Kolontár és Devecser, míg keleten Kislőd és Úrkút a szomszédos települések. A várost könnyű megközelíteni, hiszen északon a 8-as főút határolja, és átszeli az ún. 20-as vasútvonal (Székesfehérvár–Szombathely). A település emellett a térség autóbusz-közlekedésének a csomópontja, napi közel 200 járatpárral. Több kis patak folyik át a városon: a Torna- és a Csinger-patak a belterületen, míg a Széles víz, Csigere- és Polányi-patak a település határain. A városban mesterségesen létrehozott Csónakázó-tó található.

A település környékén kőkorszaki leleteket is találtak, ami a kőkorszaki ember jelenlétét bizonyítja. i. e. 1000 körül kelták telepedtek le ezen a vidéken, elfoglalva az illírek földvárait. Ilyen földvárat fedezett fel Rómer Flóris, a Bakony jelentős kutatója, Töröktetőn, melyet Cservárnak neveztek el. A keltákat később rómaiak váltottak fel. A második századból előkerült egy olyan sírkő, melyet Publius Sextus Acurius Dexter és felesége Julia Prisca még életükben állíttattak maguknak. Még a rómaiak éltek itt, amikor megjelentek a hunok ezen a vidéken. Őket a keleti gótok, longobárdok, majd a 6. században az avarok követték. Később frankok és szlávok telepedtek le, velük találkoztak a honfoglaló magyarok. A 10. évszázadban Árpád fejedelem vezetésével elfoglalták a Dunántúlt, és megtelepedtek.

A falvakat, melyek későbbi összeolvadásából megalakult Ajka városa, mind a 11–13. század körül alapították. Ajka, Berénd, Bódé és Padrag személyek után kapták nevüket, míg Csékút, Gyepes, Rendek és Tósok földrajzi eredetű elnevezések. Ajka egy korábbi földbirtokos nemzetségről kapta a nevét, melyet a német Heiko névből származtatnak. Heiko egy német vitéz volt, aki Gizellával jött Magyarországra. A helység első írásos említése (Eyka) 1214-ből származik, de maga a település jóval korábbi. 1278-ban Ayka néven említik a települést, ekkor már templommal rendelkezett.

Az elkövetkezendő évszázadokban Ajka lassan fejlődött. Az igazi fejlődést a 19. század hozta meg. 1836-ban felfedezték a közeli Csingervölgyben a szénkészleteket. A készletekre egy pásztor talált rá, aki tüzet rakott a területen, ami aztán nem akart kialudni. A kutatásokat Puzdor Gyula, a terület birtokosa kezdte meg. A kitermelés 1869-ben kezdődött meg. Neumann Bernát a szénre és a vasútra alapozva üveggyárat alapított 1878-ban.

1937-ben Bródy Imre szabadalma alapján Ajka-Csingervölgyben épült fel a világ első kriptongyára, melynek épülete a mai napig látható.1933–34-ben épült a katolikus templom a város szívében. Később nagy mennyiségű bauxitot találtak, melynek nyomán timföldgyár és alumíniumkohó épült. Ezek kiszolgálására hozták létre az erőművet 1941–42-ben.

1950-ben hozzá csatolták Bódét, majd 1959. november 1-jén Ajkát várossá nyilvánították és hozzá csatolták Tósokberénd községet is, beleértve az ezzel 1950-ben egyesített Tósokot is. Népessége 1960. január 1-jén már 15 ezer fő körül volt. Ekkor több üzem épült a városban, egyértelművé vált, hogy a település iparvárossá válik. 1972-ben már 32 üzem működött itt, a 70-es években kezdődött meg a belváros kialakítása is. Megépült a művelődési ház, a Zenit és a Horizont Áruházak, a Városháza és a Hotel Ajka, melyek a mai napig ékesítik a belvárost. 1971-ben Ajka járási székhely lett, ide költözött Devecserről a járási hivatalon kívül a bíróság és az ügyészség is. A rendőrség új székházát a Nirnsee-kastély helyére építették 1981-ben. 1977-ben Ajkarendeket és Bakonygyepest, majd 1984-ben a Csékút és Padrag egyesítésével 1961-ben létrejött Padragkutat is a városhoz csatolták.

1987-ben Ajka "emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységért" elnyerte a Hild-érmet. A rendszerváltás azonban megroppantotta a város iparát. A új önkormányzatok az üzemet létesítését és szerkezetváltását segítik elő. A 90-es években létrehozták az Új Atlantisz Térségi Szövetséget, melynek célja Ajka és környékének újjáélesztése és a fejlődés beindítása. Ennek megfelelően a város ipari parkjában rendre jelennek meg az új befektetők. 2005-ben megkezdődött az Agóra-terv megvalósítása, mely a városközpont felújítását és átépítését irányozta elő. A város ettől kezdve már észrevehetően fejlődik, szerveződik.

Ajka régen és most - régi képeslapokon bemutatott épületek ma:

Ajka régi képeslapokon:

Nevezetességek, látnivalók:

Szent Borbála emlékmű:

Padragkúton a volt bányabejáratnál

Tósokberéndi római katolikus templom:

Benne Vinzenz Fischer oltárképe látható, ahogy Szent István Máriának ajánlja a koronát.

Evangélikus templom:

A Templomdombon, épült 1786-89-ben.

Városliget:

Itt található a mesterségesen létrehozott Csónakázótó, melynek központi szigetén áll Fekete István bronz mellszobra, mely Borsos Miklós alkotása, emellett helyet kaptak az író állatregényeinek főhősei, Samu Katalin szobrai: Kele, Csí, Hú és Bogáncs, továbbá Bob, az agár, Cini, az egér, Vuk, a róka. (1983).

Városi Múzeum és Fotógaléria:

Állandó helytörténeti kiállítás, Borsos Miklós-emlékkiállítás, Fekete István-gyűjtemény és Molnár Gábor-emlékszoba kapott itt helyet. Ez a három gyűjtemény Gáspár János tevékenységének eredménye. A Fekete-gyűjteményt Gergő Zsuzsanna és Giay Frigyes közreműködésével hozta létre. A helytörténeti kiállítás megalkotása Giay Frigyes fáradhatatlan munkásságának eredménye. Itt tevékenykedik az 1987-ben alakult Fekete István Irodalmi Társaság (országos hatókörű), amelynek megalapítója Gáspár János. Továbbá itt működik a 2006-ban alapított Molnár Gábor Társaság, amelynek alapítója dr Tatai Zoltán nyugalmazott egyetemi docens.

Ajka Kristály (üveggyár):

Bányászati Múzeum, Őslény- és kőzettár; Parkerdő:

A városban látható képzőművészeti alkotások:

Szűz Mária a gyermek Jézussal:

Ajka-Bakonygyepes 1901, Kondor József alkotása.

Bródy Imre mellszobra:

A róla elnevezett iskola udvarában áll, a háttérben piros, sárga, zöld színben pompázó növényzet látható. Bródy Imre (1891–1944) magyar fizikus, kémikus, feltaláló, a modern kriptongázos villanylámpa kifejlesztője.

Az iskola 1953. szeptember 1-jén kezdte működését, két osztállyal, 64 tanulóval, 3 tanárral és egy hivatalsegéddel, Ajkai Állami Általános Gimnázium néven. 1961 szeptemberében vette fel Bródy Imre nevét. Szobrát az iskola udvarába 1967-ben helyezték. 1967, Kőfalvy Gyula alkotása.

Olvasztár:

Gyártelepi út végén található, 1968, Farkas Tibor alkotása.

Hősi emlékmű:

Ajka-Bakonygyepes Fő utca, a polgármesteri hivatal mellett.

2008. Varga Sándor alkotása.

Savanyú Jóska szobra:

Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő Központ folyosóján áll. 1990, Nagy András fafaragó alkotása.

I. és II. világháborús emlékmű:

Bartók Béla út és a Dózsa György út elágazásánál található. 1998

I. és II. világháborús emlékmű:

Ajka-Ajkarendek - Az általános iskola mellett, jobb kéz felől, egy emlékparkká kialakított helyen áll. Az emlékmű, mely közel 3 m magas, műkőből készült, eredetileg az általános iskola előtt állt, de 2006-ban kihelyezték az iskola melletti térre. Eredetileg négy áldozat neve lett belevésve, de 1994-ben kiegészült két márványtáblával, az egyiken az I., a másikon a II. világháború áldozatainak neveivel. A beton talapzatra 1997-ben került a német kitelepítettek emlékére egy bronzból készült plakett és egy fehér márványból készült emléktábla.

Az emlékmű tetején egy katonai rohamsisak, elején pedig egy kettős kereszt, rajta egy kard látható. A bronz plaketten hazájukat elhagyó emberek alakja, felettük egy szálló madár, mely a kitelepítettek jelképe. Körülötte szöveg: VERTREIBUNG 50 AJKARENDEK 1947-1997. 
A fehér márvány emléktábla felirata: IN MEMORIAM VERTREIBUNG 50 KITELEPÍTÉS 1947 - 1997 AJKA VÁROS NÉMET KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATA

2006 eredetileg 1944.

Ajka Hild Érmes város – emlékkő:

Az emlékkő Ajka központjában található a Posta mellett, szépen gondozott kis parkban.
A város 1987. október 8-án Hild János-emlékérmet kapott. Felirata: Ajka Hild Érmes város 1987. Ajka város társadalmának és tanácsának emberarcú várost teremtő három évtizedes tevékenységéért. Magyar Urbanisztikai Társaság. 1987 Györfi Sándor alkotása.

Kutyás nő – Hűség:

Fekete István Általános iskola bejárata előtt található. 1969. Konyorcsik János alkotása.

Szent Borbála – Bányász emlékmű:

Ajka-Padragkúton, a volt bánya bejáratánál található egy kis kápolnában ez a kb. 150 cm magas faszobor. A szobor egy kb. 30 cm magas mészkő talapzaton áll. Szent Borbála a bányászok védőszentje. A padragi szénbányászok emlékére állíttatta a Civil Fórum Padragkútért Egyesület és a település lakossága 2005-ben. Nyulasi József fafaragó alkotása.

Évszakok díszkút:

A Szabadság téren, a gyógyszertár előtt található. 1990, Marton László alkotása.

II. világháborús emlékmű:

A II. világháború ajkai áldozatainak emlékére az emlékmű 2010-ben elkészült és az Evangélikus templom mellett került felállításra. Szentirmai Zoltán alkotása.

Gaia:

A föld termékenységét jelképező istennőszobor a Torna patak melletti parkban kapott helyet 1982-ben. 2012. áprilisában új gépjárműparkolót létesítettek, ezért kb. 50 méterrel távolabb került a városi szabadidőközponttól. R. Kiss Lenke alkotása.

Ülő kislány:

Új élet utcában az Eötvös utca közelében van. Farkas Tibor alkotása.

Primavera – Flóra:

Szabadság tér. 2010 eredetileg 1978, Borsos Miklós alkotása.

Szent Borbála:

Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidő központ épülete előtt áll. Szent Borbála, a bányászok védőszentjének egész alakos bronz szobra Bánvölgyi László szegedi szobrászművész alkotása. A mészkőtömbre állított Szent Borbála kezében pálmaággal van ábrázolva.

A településen 2004. augusztus 6-án hozták felszínre az utolsó csille szenet, ezzel lezárult az ajkai bányászat 139 esztendeje. Az alkotás ennek állít emléket. 2005

Hősi emlékmű:

A Szabadság tér felől kőlapokkal kirakott út vezet fel a dombtetőn felállított hősi emlékműhöz. Az emlékmű szoboralakja álló katona, fegyverével, előtte egy kisfiú, aki virágcsokrot tart a kezében. A hátsó részen a világháborús emlékekhez kapcsolódó tölgyfaág látható. A talapzaton emléktábla az első világháborúban elesett hős katonák neveivel. A talapzat hátoldalán címeres tábla jelzi: Felújítva a Magyar Köztársaság Kormánya támogatásával a Millennium évében 2000-2001. 1926, Somogyi Sándor alkotása.

Ülő nő:

Az Új élet utcához közeli parkban van. 1966, Schaár Erzsébet alkotása.

Mementó:

Petőfi Sándor utca. Konyorcsik János eredetileg 1975-ben készítette ezt a szoborcsoportot Munkásmozgalmi emlékmű címmel. Ajka városa Dienes Attila szobrászművészt kérte fel a szoborcsoport ismételt felállítására. Az új talapzatot az AVÉP Kft készítette.

A forradalom születése:

2006. Ajka. Templom domb, „A forradalom születése”emlékmű, mészkő, 57x107x284cm
alkotó: Illyés Antal

Jubileumi Park emlékmű:

A szoborkompoziciót a Jubileumi Parkban avatták fel 2009. október 29.-én.
A szoborcsoport a várossá vált egykori falvak helytörténészek által megfogalmazott jelképeivel szimbolizálja Ajka összetartozását. Diénes Attila alkotása.

Jézus szíve:

A belvárosi nagytemplom hátsó frontján, a plébániahivatal előtti kertben található. 1993 Kling József alkotása.

Millenniumi emlékmű:

A múzeum kertben található. 1987

Olvasó lány:

Tóth Valéria szobra, stílszerűen a Városi könyvtárban található, a felnőtt olvasók részén. 1987.

A kígyóölő:

A városi kórház előtt, a Tűzoltó utca sarkán van felállítva. 1984 Tóth Julianna alkotása.

Az Éj királynője:

Ifjúság utca, és a Verseny utca kereszteződésében van felállítva. 1979, Illés Gyula műve.

Városépítő:

A Fő út és az Ifjúság út találkozási pontján. Veszprém Megyei Tanács ajándéka, Ajka város, várossá nyilvánításának 25. évfordulóján. Felavatva 1984. november 6-án. Rátonyi József alkotása.

Molnár Gábor mellszobra:

A róla elnevezett kisegítő általános, és szakiskola előtti kicsi parkban található. 1987 Marton László alkotása.

Delfines-kút - Világegyetem:

Szabadság tér. 1978. Borsos Miklós alkotása.

A Bakony madarai:

Ajka központi helyén, a helyi múzeum előtti területen felállított kompozíció, a szobor a Bakony madárvilágát mutatja be,erősen stilizált formában. 1993. Szentirmai Zoltán alkotása.

Heliosz a kancáival:

Ajkán, a Szabadság téren, a Polgármesteri Hivatal és a Heliosz üzletközpont által határolt területen található. Ajka várossá alakulásának harmincéves évfordulójára állíttatta az Ajkai Hőerőmű. 1989 Bíró Lajos alkotása.

Figurális ivókút:

Vasútállomás mellett található. 1987, Rieger Tibor alkotása.

Bányászok:

Hild park. 1984, Marton László alkotása.

Kossuth Lajos mellszobra:

Kossuth Lajos tér. 1976 eredetileg 1904, Holló Barnabás alkotása.

Üvegfúvók:

Alkotmány utca. 1984, Marton László alkotása.

Forrás: wikipédia; köztérkép

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat