Magyarország képeslapokon

Abaújkér:

Abaújkér község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Gönci járásban.

é. sz. 48° 18′ 30,35″, k. h. 21° 11′ 57,26″

Abaújkér község honlapja:  www.abaujker.hu

Abaújkér Borsod-Abaúj-Zemplén megye északkeleti részén, a Zempléni-hegység nyugati előterében, a Hernád-völgyében fekszik. A Miskolctól 64 km-re található település megközelítése a 3-as számú főútról az encsi elágazónál letérve, illetve Szerencset Gönccel összekötő útról lehetséges. Vasúton a Szerencs Hidasnémeti vonalon érhetjük el.

A honfoglalás időszakában a vidék a Kér törzs szállásterületéhez tartozott, valószínűleg a település neve is innen származik. A falu első írásos említése 1215-ből származik, ahol Quer néven említik. 1252-ben Ker volt a neve. 1315-ben Szántó határosa volt, ekkor szőleit is említették. 1326-os oklevél említi az innen Rátkára vezető nagy utat.

A település a Kér nemzetséghez tartozó Kéri család birtokai közé tartozik a XV. századig. A megye mai területén ez volt az egyik első szőlőművelő terület. A török időszakot megsínyli a falu, a hódoltság idején szinte teljesen elnéptelenedik. Ezt követően csak a XiX. századra népesül be újra. Ekkor két falu: Alsó- és Felsőkér alakult ki, a két települést a XIX. század elején egyesítették. 1905-től viseli az Abaújkér nevet.

A XVIII. századtól az Abaúj vármegyében jelentős területekkel rendelkező Bárczay család a falu legjelentősebb birtokosa. Mellettük még a Zombory családnak voltak nagyobb birtokai.

A település nevezetes szülötte Baráth Lajos író.

Látnivalók:

Bárcay-kastély:

A XVIII. század közepén épült Bárczay kastélyt a kassai építőmesterek tervezték és építették. A téglalap alaprajzú, manzárdtetős, a parkjában szabadon álló kastély barokk stílusban épült.

A nyugati homlokzat közepén találhatjuk az épület főbejáratát. A főbejárat timpanonjában láthatjuk a Bárczay család épségben megmaradt címerét. A nyugati homlokzat 3-1-3 nyílásosztású, falsíkjait pilaszterek és koszorúpárkányok tagolják. Ablakai kőkeretelésűek, melyeket barokk szemöldökpárkányok és könyöklők tagolnak.

A keleti homlokzat középrizalitos, timpanonos díszítésű, nyílásosztása 2-3-2 tagolású. Háromablakos középrizalitját négy pillér és osztópárkány tagolja. Középrizalitjában stukkóornamentikával keretezett oromzati ablak, előtte pedig széles terasz látható. A rizalit melletti homlokzat falsíkját pilaszterek és koszorúpárkány díszítik, ablakai fölött barokk szemöldökpárkány látható.

Az épület középfolyosós, helyiségei többnyire teknőbolto­zatú­ak, de két helységében sík mennyezetet találhatunk. Egykori parkjának csak egy kis része tartozik ma a kastélyhoz. Az épületben hosszú ideig gyógypedagógiai intézet működött. A kastély jelenleg magántulajdonban van, az új tulajdonos helyreállítatta az épületet.

Halmos-kastély:

Az eklektikus stílusú épület alapja XVIII. század végi, az épület jelenlegi formája egy későbbi emeletráépítés révén alakult ki. A korábban vadászkastélyként használt épületet ma szakiskolának és diákotthonként használják.

Református templom:

A XIII-XIV. században épült, késő román - kora gótikus stílusban. 1858-ban átalakították, 1926-ban felújították. A hajó déli oldalán négy román kori résablak és két nagyobb, csúcsíves ablak nyílik. A legutóbbi helyreállításkor feltárták a templom román kori déli kapuzatát és a felületén lévő ornamentális festés maradványait is.

Római katolikus Szent Péter és Pál templom:

A késő barokk stílusú templom alapkövét 1812-ben tették le, szentélye 1820-ban készült el, 1823-ban szentelték fel. Tornyát 1833-ban kapta.

Aranyospusztai római katolikus (Hétfájdalmú Szűz-) kápolna.

Aranyos-völgyi természetvédelmi terület:

Az Aranyos-völgy TT a Zempléni-hegység délnyugati részén található Aranyosi-völgy bejáratánál terül el. A Hernád-völgy felől a Zempléni-hegység irányába magasodó Kis- és Nagy-Murga előhegyek, a völgy bejáratával jellegzetes tájképet mutatnak. A TT magában foglalja az Aranyos-puszta fölött elterülő hagyományosan művelt egykori szőlőket és gyümölcsösöket, melyek megfelelő élőhelyet biztosítanak számos értékes faj számára. A gyepes területek változatos összetételűek. Megtalálhatók itt a száraz és mezofil gyepek egyaránt. Jellegzetesek a bokorerdők, melegkedvelő-tölgyesek, pusztafüves lejtősztyepprétek, zárt sziklagyepek. A terület flórájában - Hegyalja flórájához hasonlóan - magas a pannóniai, ponto-mediterrán és kontinentális elemek aránya. Jelentősebb védett növényfajai: magyar nőszirom, leánykökörcsin, tavaszi hérics, nagy pacsirtafű, nagyezerjófű, agárkosbor és számos árvalányhaj faj.

A terület faunája is rendkívül változatos. Jelentősebb zoológiai értékek: keresztes vipera, erdei sikló, darázsölyv, kígyászölyv, békászó sas, parlagi sas, uhu, vadmacska. Földtani értékek közé sorolhatók a felhagyott kőbányák, andezit kibúvások.

A védetté nyilvánítás célja a terület kiemelkedően magas biológiai sokféleségének, elsősorban a fokozottan védett uhu  élő- és szaporodó helyének és a  nagytestű ragadozó madarak számára  kiemelkedő jelentőségű táplálkozó területként szolgáló gyepek megőrzése, továbbá az itt található növénytársulások és a hozzájuk kapcsolódó állatközösségek életfeltételeinek biztosítása.

Forrás:  wikipédia;  Aggteleki Nemzeti Park honlapja; kastelyutak.hu 

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat