Magyarország képeslapokon

Alsóörs:

Alsóörs Veszprém megyei község a megye Balatonfüredi járásában, a Balaton keleti medencéjének északi partján.

é. sz. 46° 59′ 40″, k. h. 17° 58′ 25″

Alsóörs község honlapja:  www.alsoors.hu

Alsóörs a Somlyó-hegy lábára épült Árpádkori település. Elsőként 1200-as okleveleinkben említik. A hegy tereplépcsőiről lefelé, a part irányába terjeszkedett. Üdülőhely, hatalmas stranddal, selymes vízzel, napsugárzással, kényelemmel.

Vonzó, csalogató látványt, élményt kínál az ősközség. Régi emlékeit ma is őrzik az ódon utcácskák, a permi vörös homokkőből rakott, vastag falú házak, udvaraikon faragott vályúkkal, itatókkal, mesterien kiképzett kútkávákkal, kapuikban zömök kerékvető kövekkel. A parasztember valaha maga emelte, építette hajlékát. Mára szinte kihalt az a nemzedék, amelyik utánozhatatlan ügyességgel formálta meg az időtálló, szép nádtetőket.

Erre felé számos szőlőbeli hajlék, pince, római alapfalakra épült. A középkorban a királynéknak voltak itt birtokaik, s ekkor vette kezdetét a vöröskő bányászata. A török idők sem múltak el nyomtalanul a falu életében. 1570-ben Bornemissza János, pápai várkapitány feltehetően a suhatagi dűlőben ütközött meg az oszmán túlerővel.

A századforduló után 1909-ben épült meg az északi vasútvonal. Ez Győrrel és Budapesttel is összekötötte Alsóörsöt. Kialakult a fürdőtelep, megalakult a fürdőegylet. Annak idején panziók, ma számos vendéglátóhely, önkiszolgáló étterem, disco várja a nagyközönséget. A község gyarapodó bevételi forrása az idegenforgalom.

Erősen beépült partszakasszal kíséri végig az üdülőtelepet a 71-es számú főútvonal. Alsóörs központi tengelye az Endrődi Sándor utca, amely a fürdőtelepről vezet föl a faluközpontba. Két oldalán szebbnél szebb családi házak, iskola, óvoda, művelődési ház.

A múlt értékeit is őrzi a falu lakossága. A művelődési ház falán található a 48-as honvédek emléktáblája.

Endrődi Sándor (1860-1920) építette a parkban az első üdülővillát. Helyén tábla hirdeti a költő emlékét, aki örökre fölragyogtatta a kurucdalokat, megalapította a Petőfi Emlékmúzeumot Budapesten, és jelentősen hozzájárult a balatoni vitorlázás felvirágoztatásához.

Mintha óvná a falut a tengerszint fölé 230 méterrel emelkedő Somlyó-hegy. Lábánál, a település oldalában a part egyik legszebb fekvésű temetője. Az alsóörsi ember életében szeretettel nézi a tavat, s holta után is lelát a vízre...

Meglehetősen elhanyagolt, ám értékes arborétum is megbúvik a hegy oldalában. Szélében áll a középkori, tornyával messzire intő templom. Értékes építészeti megoldásokat, 13, századi kegyúri karzatot, gótikus falrészeket csodálhatunk meg benne. Szomszédságában, a Petőfi-közben Európa-szerte híres műemlék: a későgótikus kisnemesi udvarház, amit turbános kéménykiképzése után egyszerűen csak törökháznak nevez a nép. A Balatonra néző, hatalmas, dongaboltozatos, kőpincés, faragott kőkeretes főbejáratú ház a tősgyökeres Guáth család tulajdona volt. Kivételes kincs nemzeti értékeink között!

Kirándulásra csábít a falu környéke is. A Csere-hegyen épült egykori Horthy Miklós kilátót 1935-ben avatták. Veszprém, Somogy és Zala megyére esik innen a tekintet. A Balaton, a Bakony együttes sugárzásának e kivételes földrajzi pontjára rövid sétányi erdei út vezet. Megéri a fáradságot, mert a 2003-ban átépített kilátó környéke ma fölöttébb vonzó kirándulóközpont. A fényben fürdő horizont végtelen távlatot ad. A táj egyszerre idézi föl a múlt romantikáját, s a jelen rácsodálkozásra érdemes értékeit, szépségeit.

Látnivalók:

Török-ház:

Ősközségünk a Somlyó-hegy déli oldalába épült három, évszázadok alatt kialakult tereplépcsőre. Első fölött az észak Balaton-part legszebb fekvésű, antik sírkövekkel és ékes temetőjét találhatjuk. Másodikon XIII. századi templomunkat. A harmadikra épült öreg utcácskák találkozásánál középkori késő gótikus kisnemesi udvarházunk. Története Enczt Géza és Lichtneckert András kutatásaiból ismert.A maga nemében páratlan északnyugat-délkeleti fekvésű házat a falu lenyűgöző kilátáspontjára építette egykori tulajdonosa a XV-XVI. század fordulóján. Oromzata a Balatonra néz. Udvarából a fűzfői öblöt, a túlbani partokat és a tihanyi félszigetet látjuk.Eredetileg háromosztású volt e módos-paraszti lak. Ma konyhából és szobából áll. Udvarát vöröskő bástya övezi. A tetősíkból magasra ágaskodó, mind a négy irányba kerek nyílásokkal áttört kéményét vaskos turbánszerű gömb koronázza. Elnevezése innen ered: Török-ház. A homlokzat északi felét szemöldökgyámos faragott kőkeretes ajtó uralja. Fölötte GP monogram és 1880-as évszám. A XV. század óta Alsóörsön honos család leszármazottja, Guáth Péter ekkor alakíttatta át a házat. Tőle Guáth Gyula (1903-1972) örökölte s volt az utolsó tulajdonos. Hat kőgrádicson léphetünk az udvarból a pitvarba azaz az előtérbe. Ez foglalja magába az egykori kamrát és a szabadkéményes konyhát. Innen fűtötték a szobát melegítő szeneskályhát. A konyha és szoba között ugyancsak szép faragású szemöldökgyámos ajtó. A 80 cm vastag épületfalak alatt gondosan rakott dongaboltozatos kőpince húzódik. Félköríves pazarul faragott tágas bejárati ajtaja délre néz, a tóra. Sok-sok évnyi bortermés érlelődött valaha e szűk nyílásokkal praktikusan szellőztetett és megvilágított bolthajtás alatt. Az udvarház méretei jelentős gazdálkodásról tanúskodnak. Falunk első írásemléke a XII. század elejéről származik. Már ekkor a kőépítkezés fontos központjaként említik. Itt bányászott vöröskőből építették annak idején a tihanyi altemplomot, Felsőörs híres románkor templomát és a Myske-palotát.  A szélesebb környék korai templom- és várépítkezései, a román stílus és a gótika, majd a barokk kiteljesedése hatott a népi építkezésre.

Rómer Flóris, műemlékeink tudós kutatója 1861-ben részletesen fölmérte kúriánkat. Úgy vélte, élcsonkított ablakfélkői templomunk darabjaival egyidősek. Eredetileg fazsindely födte a tetőt. Nyugatról  kő-, délen sövénykerítés zárta az udvart keletre nyíló kiskapuval. A házat a Prépost-család építette, majd a Gál a Csepregi és a Guáth Család lakta.

Az állam tulajdonában önkormányzatunk kezelésében lévő műemlék épületünk fölöttébb értékes nemzeti  kincs! Szerepel az épített értékek európai lajstromában. Messzi földről is sokan jönnek megtekintésére. Értékét növeli, hogy egyedülálló tanulságos példája a kisnemesi udvarházak építészetének. Az északi part szőlőhegyi épületei ezzel meglepő egyezést mutatnak. Térbeli elhelyezkedésük, emeletes oromzatuk s a terepemelkedés következtében földszintessé, alakított lakórészük okán. XIX. századi népi építészetünk emlékei is gótikus házunk keletkezésének idejére hajolnak vissza. Anyaguk, szerkezeti rendszerük, megjelenési formájuk, méretük, stílusjegyeik tekintetében. Ilyen példa erre a községünket határoló Aranybánya-dűlőben a mára átalakított Roboz-ház.

Gótikus házunk időálló valósága, arány- és formaszépsége mindannyiunkat arra int: épített örökségünk megőrzésével jelenünket és jövőnket gazdagítjuk. S azok emlékét is óvnunk kell akik létrehozták. Közös örömünk, hogy nyaranta – igényes szellemi pezsgés-sel falai között - ma is él a ház! Hangulatvarázsló környezetében immár régtől tartalma kiállításokat rendeznek. Népes sokaság látogatja a hely szelleméhez illő képzőművészeti eseményeket. Eleddig festők, grafikusok, szobrászok, fotósok, textilszövő művészek ajándékoztak meg bennünket emlékezetes élményekkel.

Református templom:

A református templom elől a tó fölötti 66 méter magasságból tárul igazán tekintetünkbe a víz, part és a fény tündökletes ölelkezése.

E sugaras térben templomunk hűen őrzi a történelem arcát. (Legújabb kori tragédiáink harminchárom háborús hőseinek márvány-tábláival…) Eleink a tatárjárás után, az 1260-as évek tájékán építették. Eredetileg vaskos keresztboltozatos torony nélküli kis szentély volt. Veszély esetén nemegyszer menedék a falu népének. Feltáró ásatások bizonysága szerint kezdetben falain belülre is temetkeztek. A későbbi századokban bővítették, nyugati végébe tornyot emeltek, csúcsíves kőkeretes bejárati kapuját mai helyére tették. A templom a reformációkor, az 1500-as évek elején került a reformátusok kezére. A XVIII. században cseh-boltozatot emeltek a hajó fölé, miután elbontották a festett fakazettás síkmennyezetet és két, kőoszlopra támaszkodó karzatot építettek. Ezek alját és a padok elejét borították a kazettákkal.

2000-ben vette kezdetét a templom nagyszabású külső, belső fölújítása. Felhősi István restaurátor, festőművész végezte nagy műgonddal a templom déli oldalfalán a feltehetően bizánci hatású becses falfestmény feltárást. G.Szabó Zoltán főmuzeológus hazánkban e ritka tempi seccóról ír tudományos értekezést. Több freskótöredék került napvilágra. Kirajzolódott többek között egy dudásábrázolás. Noha e hangszerek használatának ezeréves múltja van, a Kárpát-medencébe települő avaroknak is bizonnyal volt ilyen hangszerük, mégis csak kevés nyomra támaszkodhatunk.

Koránt sem szokványos a templomok falán a dudásábrázolás. Az alsóörsi munka gyakorlott kézre vall. Ám a falkopás miatt a hangszer típusa homályban marad. Ami a környékünkhöz köthető leleteket illet: Balatonfűzfőn avarkori temetőben találtak hasonló csontcsövű kettős sípot. A Néprajzi Múzeumban van megyénkből származó ilyen lelet. 1686-ból származik egy rajz a dudáló pásztorról a devecseri vár lát-képén. Megállapítható hogy az alsóörsi freskó XIII. századinál nem lehet korábbi eredetű. Az kultúrtörténeti ténykérdés, hogy a dudás-ábrázolások legtöbbje Jézus születését megjelenítő alkotásokon lát-ható. Leginkább a XIV. századtól. Lehet, hogy eben az összefüggésben kerül lehetett e falfestmény templomfalunkra. Fölötte többszörös nagyításban a Pantokrátor, a bizánci művészetbe gyakori Krisztus-ábrázolás. G.Szabó Zoltán szerint görögkeleti festő alkothatta, föl-tehetően a XIV-XV. században. Immár a korai reneszánsz ismérveivel.

A festett fakazetták visszakerültek a karzatok aljára, a padelőtáblák a falakt ékesítik. Szimbólumok szemünk lett és fejünk fölött. A XVIII. század elején születtek ezek a népi ízlés szépségét hirdető, fára festet beszédes alkotások. A nyugati karzat alatt színes deszkalapokon kalligrafikusan szerkesztett, ám hiányos sorokból következtethetünk a nemes lelkületű donátorokra (adományozókra).

Virág- és növénymotívumok tudatosan szerkesztett halmaza a hitet hűséget kifejező kék, a reménységre utaló zöld tónusban, s természetesen a színskála sokféle árnyalatában. Kiemelten szerepeltetik  kompozíciókban a gránátalmát és a liliomot. Uralkodó megjelenítésében a balatoni hínár díszesen füzérlő formációit. Karaktere szín-folt a honfoglalóink hozta, s a Balatonnál nyomban folytatott halászmesterség megidézése, a toronyajtó fölötti szép sellőalak. A halkirályt!? Pávák, finom vonalvezetésben. Sasmadár is, nyilván a Habsburgok vallás iránti kegy gyakorlására figyelemmel.

A gazdag látványt koronázza a fiait vérével tápláló pelikán. Jeney Zoltán veszprémi, a pesti Bíró László és a magyarpolányi Szalay György faszobrász restaurátorok avatott munkája révén örülhetünk a templomunk belső szépségét emelő relikviáknak.

Katolikus templom:

A hívők gondozását a helybeli lelkészen kívül a villatelepen nyaraló lelkészek látták el. Alsóörs római katolikus híveit 1799-től a paloznaki, 1941-től 1945-ig a felsőörsi plébánia gondozta.

Az egyház 1925-ben telket vett, erre kápolnát emeltek, amelyhez harangláb is tartozott.1936-ig sekrestyét és paplakást is építettek. 1945-ben a gyerekek számárnak növekedése miatt római katolikus iskolát létesítettek, amelyet helyiség hiányában a kápolnában helyeztek el ideiglenesen oly módon, hogy az oltárt szétnyitható deszkafallal elzárták.

1985-ben elkezdődött a volt római katolikus iskola, egyben kápolna felújítása és egy időben a római katolikus templom építése az iskola szomszédságában. A felújítás idején az iskola egyik tantermében folyt az egyházi szertartás. 1987-ben felszentelték az új római katolikus templomot.

Csere-hegyi kilátó:

Padányi Gulyás Jenő tervei alapján, permi vörös kőből épült 1935-ben a 298 méter magasan található kilátó és a gondnokház. Látni innen a Bakonyt, a Balaton-felvidéket, a tópartot és a somogyi dombokat is. A gótika és a reneszánsz korát idéző míves kőtorony egykor hét méter magasan nyúlt a fák fölé; most öt méterrel magasabb lett: a jobb kilátás kedvéért új, fából ácsolt emeletet építettek rá. A kilátó mindig vonzotta a turistákat, ám a XX. század utolsó évtizedeiben állapota leromlott. Több évig tartó felújítása során visszakapta eredeti szépségét, a melléképületeket is újra nádtető fedi.

Az eredetileg Horthy Miklósról elnevezett kilátó az elmúlt fél évszázadban Szabadság-kilátóként volt ismert, az önkormányzat döntése alapján ezentúl a Csere-hegyi kilátó nevet viseli.

Somlyó-hegyi fakilátó:

A református templomtól Keleti irányba egy lépcsőn felsétálva a temető fölött található a Somlyó-hegyi fakilátó. A kilátót 2001-ben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park újíttatta fel, tetejéről csodálatos körpanoráma élvezhető a nemzeti park erdővel borított területére, Alsóörsre és a Balatonra.

Dr. Mihálkovics Tivadar (1848-1927.) közjegyző mellszobra:

Gyakran látogatott le Győrből barátjához Endrődi Sándorhoz, akitől később megvásárolta alsóörsi szőlőbirtokát és Vészmadár nevű vitorlását is, melyen korábban Jókaival is gyakran vitorláztak együtt.

Megalapította az alsóörsi közbirtokosságot,  létrehozta a fürdőtelepet és saját vagyonát sem kímélve kiépítette a mai strandfürdő elődjét, stégeket és öltözőket kialakítva. Néhány idősebb fa még mindig őrzi emlékét.

Sportemberként alapítója és titkára volt a a Győri Csónakázó Egyletnek (1877), a Magyar Evezős Szövetségnek (1892) majd a balatonfüredi Stefánia Yacht Egyletnek. 2009. Simon Dániel alkotása.

Jókai szobor:

A kilencedik alkalommal megrendezett " Endrődi-Jókai irodalmi bableves-party" (2008.júliusa) keretei között került ünnepélyes felavatásra Jókai Mór szobra. A Sirály parkban avatták fel a szép , permivöröskőből faragott szobrot, amelyet Simon Dániel az előző év "Aranykalapács" kőfaragó táborban készített. Az új emlékmű kőtalapzatát Novák Sándor helyi mester építette.

Endrődi Sándor dombormű:

A nyaralója helyén kialakított parkban áll a vörös kőből faragott emlékoszlop, melynek előlapján látható a költő bronz arcképe. Endrődi Sándor (1850-1920) költő, szerkesztő Veszprémben született. Csiszár Gyula alkotása, 1975.

Kálvin János mellszobor:

Kálvin János mellszobrát 2009-ben állították fel Alsóörsön a református templomhoz vezető lépcsősor mellett, a reformátor születésének 500. évfordulóján. Maga a lépcsősor is Kálvin János nevét viseli ettől az időponttól. Az alkotás Máhr Ferenc szobrászművész munkája, és permi vörös kőből készült. Talapzatát Keller József kőművesmester készítette.  Az alkotás talapzatának felirata: Kálvin János (1509-1564) genfi reformátor tiszteletére születésének 500. évében állíttatták a magyar reformátusok.

Szent István-emlékmű:

Az alkotás az Eötvös Károly Művelődési ház melletti kis téren lett felállítva a Millennium tiszteletére. A kb. négy méter magas modern mészkő és bronz kompozíciót Ligeti Erika érem, és szobrászművész készítette. 2001.

Szerelmünk a zene:

Sirály park. Gárdai Grundtner Gábor operaénekes és Kurutz Károly szobrászművész közös alkotása, 2008.

Forrás: wikipédia, alsoors.hu, köztérkép

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat