Magyarország képeslapokon

Bicske:

Bicske város Fejér megyében.

é. sz. 47° 29′ 27″, k. h. 18° 38′ 10″

Bicske város honlapja: www.bicske.hu

Bicske a Budapest–Győr–Hegyeshalom–Bécs vasútvonalon fekszik élénk vasúti forgalommal. Elővárosi szerelvények kötik össze Budapesttel, Tatabányával, Komárommal és Győrrel. Gyorsvonatok járnak innen Budapest, Győr, Hegyeshalom, Sopron, Szombathely és Pozsony irányába. Régen Lovasberény-Székesfehérvár felől is jártak ide vonatok, ezen a vonalon azonban el lett a pálya bontva.

A város az 1-es elsőrendű főút mentén fekszik, ám központja a régi országút körül terül el. A város határában fut az M1-es autópálya, amelyen egy lehajtó van Bicskén. A várost kisebb mellékút köti össze a 811-es úttal, Csabdival, valamint Mányon át Zsámbékkal és Pilisjászfaluval. Bicske a környék autóbusz közlekedésének meghatározó központja: Budapest, Mór, Székesfehérvár, Zsámbék valamint a környező települések érhetők el rendszeresen a városból.

Bicske és környéke már ősidők óta lakott hely, első nyomát az újabb kőkorból származó telepnyomok, sírok bizonyítják, de a bronzkorból, a rómaiak és az avarok idejéből (a Szőny-Pécs közti római út, mely egy itteni egykori római településen vezet át) és az Árpád-korból középkori temetők templom alapfalakkal kerültek elő itt.

Első említése 1306-ból való, bár a Bicskei családról – a hely akkori birtokosairól – már 1258 óta tudni. Különleges helyzetet adott a XV. század kereskedelmével párhuzamosan fellendülő Bicskének az a tény, hogy a birtokosok 1443. június 10-én pallosjogot kaptak I. Ulászló királytól.

1541 körül vált török uradalom részévé a település, ám a birodalom határán lévén a kettős adóztatás sújtotta, mivel sokszor eljutottak a komáromi adószedők is a vidékre. 1686-ig a török erről a környékről való kiűzéséig lakosainak száma nagyban csökkent. Ezt követően viszont nagy gyarapodás jellemezte a települést, amely 1688-ban a közigazgatás restaurációjával járási székhely lett. Bicske a továbbiakban folyamatosan gyarapodott, 1773-ban lett mezőváros, 1872-ben nagyközség.

A XVIII. és a XIX. század folyamán a közelben fekvő Vértes és Gerecse hegységek kiváló lehetőséget biztosítottak az erdei munkákra, a mészégetésre és a kőbányászatra. A mai napig él az erdei munkák emléke egyes dűlőnevekben: Egyfejszés, Kétfejszés föld.

A XIX. században fejlett volt a településen a kézműves-ipar: a fazekasság, a takácsmesterség, a kelmefestés, a bőrkikészítés, a tímárság, a csizmadiamesterség, valamint a cipészmunka. A későbbiekben is sok kisiparos dolgozott a községben.

A vasút 1884-ben épült meg Bicskén, amikor megnyílt az utolsó fővárosi fővonal Budapest és Újszőny között. Később ehhez kapcsolódott egy helyi érdekű vasút is, amely Székesfehérvárral kötötte össze a települést (az utóbbin az 1970-es években leállt a személyforgalom, és mára már az egy ideig még működő teherforgalom is megszűnt. A vonal nagy részén már a sínek sem láthatóak.). A vasutak megjelenésével párhuzamosan Bicske jelentősége folyamatosan nőtt, s bár 1877-ben Vál kapta meg a járásszékhelyi státuszt a környéken, növekvő iparával egyértelműen a térség legjelentősebb településévé fejlődött. 1921-ben a Budapest – Győr vasútvonalat az országban elsőként villamosították, így még egyszerűbbé vált a város megközelítése Budapestről. A vasúti közlekedés lehetőséget biztosított a bicskei szegényparasztok és kisiparosok számára, hogy Budapesten is vállalhassanak munkát.

A község életét a mezőgazdaság is nagyban meghatározta. A feudális nagybirtok-rendszer egészen 1945-ig fennmaradt.

Bicske területe az 1940. évi népszámlálás adatai szerint 15551 katasztrális hold volt, a lakosság 8319 fő. A népsűrűség 93 fő volt négyzetkilométerenként, összesen 1634 lakóház állt a község területén.

Az 1944-es adatok a következőkről számolnak be: mezőgazdasági művelés alatt álló, vagy művelhető terület összesen 14258 katasztrális hold volt, ebből 3000 hold erdő. A 14258 holdból 9610 holdon 11 nagybirtokos osztozott, a maradék 5841 hold (a község belterületét is beleértve) a község lakosságának tulajdonát képezte. Bicske nagy kiterjedésű szőlőterülettel is rendelkezett, mely három tájon terült el: A Galagonyás dűlőben 450 katasztrális hold szőlő és gyümölcsös, Felsőhegyen kb. 300 hold, Máléhegyen 250 hold állott. A II. világháború rendkívül súlyos károkat okozott a városban, ipara és infrastruktúrája nagyrészt megsemmisült. 1945. március 23-án a kitelepült lakosság visszatért a faluba.

1945-ben ismét járásszékhely lett Bicske. 1946. február 22-én megalakult a földművelésszövetkezet helyi részlege, melynek feladata volt, hogy a kiskereskedelmi ellátást megszervezze.

Bicske 1986. január 1-jén kapott városi rangot.

Nevezetességei:

Római katolikus Szentháromság templom és plébánia:

1768. július 10-én a bicskei földesúr, gróf Batthyány József, kalocsai érsek végezte az ünnepélyes alapkőletételt, melynek felirata: „Magno Deo UnI aC trIno PatrI FyLio SpIrItul SanCto”. Ekkor kezdődött a mai templom építése, az alapokat megerősítették a földtöltéssel, ezért áll műdombon (bástya) a templom. 1774-re készült el a jelenlegi templom.

A település közepén, az egymást derékszögben metsző két főútvonal találkozásánál, egyhajós, keletelt, homlokzati tornyos barokk templom, keskenyebb, egyenes záródású szentéllyel. Egyszerű homlokzatán 2 üres szoborfülke, tornyán négyablakos újabb sisak. A torony alatti részen, a bejárat felett 1880 körül épült orgonakarzat. A RIEGER orgonát, mely kétasztalos, illetve pedálos kialakítású Schiffler Antal, bicskei főkántor építtette. Magát a karzatot két darab, GANZ által gyártott öntöttvas oszlop tartja. Kétszakaszos csehboltozattal fedett falpilléres hajó, egy boltszakasszal fedett szentély, mellette kétoldalt szimmetrikusan elhelyezkedő sekrestye, és az oratórium, fiókos barokk teknő-, illetve kolostorboltozattal. A D-i oldalon található a régebben nyitott, később (1940 körül) ajtóval és teljes fallal lezárt gyóntatófolyosó. Főoltárkép: Szentháromság a Megváltás allegóriájával a XVIII. sz. második feléből. Mellékoltárok és mellékoltárképek: Szent József, és Szent János. A szószék barokk fafaragás, oldalán a Magvető és a négy evangelista, tetején Mózes az égő csipkebokorral. A Lourdes-i barlang, és a fájdalmas oltár a karzat alatt, illetve előtt található, a templom É-i oldalán.

A keresztelőkút vörös márvány, a „keresztelőkápolna” a bejárattól É-ra található, freskója: Jézus bemutatása a templomban.

A három boltív freskói: Jézus megkeresztelkedése a Jordán folyóban, a Hegyi beszéd, illetve Szűz Mária, a világ királynője. Az utolsó freskó érdekessége, hogy a festőművész a bicskei templomot is ráfestette a képre.

Református templom:

1800-ban hozzákezdtek a hívek az új templom építéséhez, de előbb — a cintériumot kivéve — lebontották a régit, s 1802-re felépítették mai templomukat.

1807-ben új harangot öntettek, 1810-ben karzatot és pulpitust csináltak, de az abban az évben a többször jelentkező földindulások kisebb-nagyobb károkat okoztak az épületekben. 1815-ben - az elöljárók hűséges sáfárkodása folytán - a templom köré kőkerítést raktak kettős ajtóval. 1818-ban harangot öntettek és a templom ablakait díszes vasrostéllyal látták el. 1823-ban a - hat évvel előbb villámcsapás miatt leégett - tornyot rézzel, 1827-ben pedig a templomtetőt cserépzsindellyel fedték.

1843-ban készült a templom márványkövezete és az úrasztala, felirata: „A Bicskei reform, gyülekezet a kövezettel együtt készíttette 1843dik évben."1846-ban orgonát építtettek. 1862-63-ban már megint nagyobb méretű templomi építkezés folyt, új ablakokat készítettek, a mennyezetet és a teljes tetőzetet kicserélték, a padokat átfestették. 1881-ben újra javították a templomot és a tornyot, 1884-ben az utca felől vasrostélyos keritést készítettek két vaskapuval, 1885-ben toronyórát vásároltak. (1890-ben a nyári nagy aszályt követte a filoxera.) 1913-ban tűz támadt a cintériumban s egy pad elégett. Az I. világháború idején 130 bicskei férfi vonult be katonának, a közülük elesett református hősök emléktáblát kaptak a templomban. 1816. augusztus 17-én rekvirálták a 458 kg-os (Eberhard-féle 1818-beli) és a 184 kg-os (Millner-féle 1799-beli) harangokat. 1923-ban megrendelték az új 420 kg-os harangot (kg-ja 30 kg búza volt), és 1924-ben még egy 247 kg-osat öntettek. Az 1918-ban elvitt orgonasípokat 1925-ben pótolták és 1932-ben helyreállították az orgonát. 1929-ben vezették be a templomba a villanyt. 1944-ben rekvirálták a 840 kg-os harangot, majd a front alatt (december 24-én) találat érte a templom tornyát, széttörte az egyik, és használhatatlanná tette a másik harangot, szétroncsolta a nyugati ablakot. Aznap, karácsony-szombatján jöttek be az orosz csapatok és ezzel három hónapra frontvonalba került Bicske, a lakosságnak el kellett hagynia otthonát, csak húsvétra jöhetett haza a romokra és kifosztott házaiba. A számba vett templomi kár a következő volt: a tető egy része hiányzott, az ablakokat helyükből kiszaggatták, a templompadokat felforgatták, az orgonát szétszedték, ónsípjai hiányoztak. A templom kövezetét vastag trágyaréteg borította, mert lovakat tanyáztattak bent. Klenódiumok vesztek el, anyakönyvek égtek el. Novemberre kijavították a sérült harangot, a széttörtet pedig újjáöntették.

Az orgonát 1951-ben tudták 14 regiszter megvásárlásával megszólaltatni. 1954-ben kifestették a templom belsejét, 1955-ben renoválták a külsejét. 1985-től kezdett feltűnni a templomon egy szélesedő repedés, ami a torony elé néhány éve épített kollégium miatt és a talaj vizesedése nyomán keletkezett. 1990-ben óriási költséggel végezték el a torony alácölöpözését. A templom belsejét 1992-ben újították fel, míg a külsejének befejező munkálatai részben 1994-re maradtak.

A templom kelet-nyugati tengelyben épült, nyugati homlokzat előtti 20 m magas háromszintes tornyával, melynek az alsó szinte kváderozott. A torony sarkait alacsony támpillérek erősítik, főhomlokzatán szegmensíves kőkeretes bejárat van. A harmadik szinten vakolatkeretes, vállköves, félköríves záródású harangházablakok vannak. Felül a hatalmas órapárkány van órával, legfelül az alacsony, rézzel fedett sisak. A templom oldalfalain hat-hat félköríves záródású ablak van faltükrökben. A déli oldalon a torony felőli negyedik ablak alatt van egy díszes oldalbejárat, míg a keleti ablakok alatt (az északi és a déli falon is) egy-egy félköríves, a karzatok alját megvilágító ablakkal ellátott beugrást látunk (ezt Erdélyben „szakállszárítónak" nevezik). A templom keleti, egyenes záródású végén egy ablak, alatta lelkészi bejárat van. A 12 X 32 méteres belső tér mennyezete sík, vakolt. A belső mindkét végében három-három félköríves nyílású, két-két pilléren álló, hatalmas kőkarzat készült, a keleti karzat a déli oldalon majdnem az oldalbejáratig kinyúlik. A téglából rakott, köteges, bordázott kosarú szószék az északi fal közepéhez simul, fölötte a rendkívül igényes módon megformált hangvetővel (koronával), melynek kupoláját négy lendületes, barokkos voluta támasztja, csúcsát pedig klasszicizáló késő barokk díszváza ékíti. A hangvetőt alul lambrequin-szerű drapéria díszíti. A kőből készült úrasztala feliratát már olvashattuk. A késő barokk stílusú műemlék jellegű templom 800 ülőhelyes.

A 431 kg-os harangját Szlezák Rafael öntötte 1949-ben Rákospalotán, a 247 kg-osat pedig Szlezák László 1924-ben Budapesten.

Evangélikus templom:

1939 október 31-én szentelték fel a Sarlós József bicskei építész által épített evangélikus templomot. Homlokzat előtti toronnyal, téglalap alakú hajóval, 3-3 ablakkal, szögletes szentéllyel épült. A háború nem kímélte az új templomot sem, teljesen kiégett, beomlott. A háború után közadakozásból újjáépítették és 1949. május 26-án adták át a híveknek.

Batthyány-kastély:

A kastélyt Batthyány Lajos gróf, Magyarország utolsó nemzeti nádora építtette 1754-1755-ben. 1770 körül bővítették Batthyány József érsek kezdeményezésére, az ő nevéhez fűződik a kastélyhoz tartozó házi kápolna kialakítása is. A kastély Hild József tervei készült. Batthyány Tivadar, a király személye körüli miniszter átalakíttatta 1796 és 1799 között késő barokk és koraklasszicista stílusban. Az épület U-alakú, kétemeletes, 64 helyiségből álló kastély.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc idején ebben az épületben volt három egymást követő osztrák parancsnok főhadiszállása. A második világháborúban német, majd magyar hadikórházként szolgált. A bicskei kastélyépülethez is fűződik anekdota: 1921-ben Zita királyné számára a keleti szárnyban egy vendégszobát készítettek elő. Ekkor próbált IV. Károly király visszatérni a trónra. Végül azért nem szállt meg itt a királyi pár, mert nem akarta, hogy sikertelen kísérlet esetén egy Batthyány-kastélyban fogják el, és ezért együtt emlegessék a Habsburg és a Batthyány nevet.

A XIX. század második felében Brachfeld Jenő, majd Wolfinger Adolf lett a kastély és a birtok tulajdonosa. 1897-ben Rosenfeld Henrik örökölte a kastélyt. 1912-ben Károlyi Zsuzsanna grófnő szerezte meg az uradalmat, aki gróf Batthyány Gyula festőművészhez ment feleségül. Így az épület újra Batthyány-kastély lett. 1928-ban a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium vásárolta meg a kastélyt, majd ingyenes használatra átadta a székesfővárosnak. Budapest városa anya- és csecsemővédelmi intézetet hozott létre az épületben, 1929 óta gyermekotthon működik benne.

Jelenleg a magyar állam tulajdona, a Fővárosi Önkormányzat ingyenesen használja, a Kossuth Zsuzsa Gyermekotthon működik a kastélyban. A kastély dísztermében intézménytörténeti kiállítás tekinthető meg. Itt az árvaház idejéből származó képek, dokumentumok, oktatástörténeti érdekességek láthatóak. Itt őrzik Erzsébet királyné és Ferenc József ezüst lúdtollát és kristály tintatartóját.

A kastély nyugati szárnyában Batthyány emlékkiállítás kapott helyet. A Batthyány-relikviák között találjuk Batthyány Lajos székét és bölcsőjét. Gróf Batthyány Gyula számos festménye látható itt.

A kastélypark az ország egyik első angolparkja volt, melyben hidakat, grottát, és a kor új igényei szerint holland házikót és üvegházat is emeltek. A 11 hektáros, nemes szépségű kastélypark kiemelkedő történeti, művészeti, kulturális értékénél fogva védett műemlék. Ebben a gyönyörű környezetben, a kastély díszudvarában rendezzük meg évről évre a nyári szabadtéri színházi előadásokat, hangversenyeket, koncerteket.

Részletesebben Peterdi Ede: A bicskei Batthyány-kastély című művében.

Nagy Károly által épített csillagvizsgáló romjai:

Galagonyás-hegy. Nagy Károly sok más tudomány mellett a csillagászatot is magas szinten művelte. Abban, hogy éppen csillagvizsgálót kívánt alapítani a hazai tudományok gyarapítására, bizonyára közrejátszott, hogy régi barátja volt François Arago, a párizsi obszervatórium igazgatója. Ő segített terveinek kialakításában. S nemcsak csillagvizsgálót, hanem vonzó szellemi központot is álmodott kultúrát kedvelő barátai számára. Vendégei közé tartozott Bicskén Kölcsey és Vörösmarty. A fennmaradt műszerjegyzékek birtokában bátran mondhatjuk, hogy a Bicskei Csillagvizsgáló felépítése idején műszerparkját tekintve a legjobbak közé tartozott Európában. Az eszközök döntő részben Bécsben készültek. A mecénás Nagy Károly sohasem valósíthatta volna meg nagyratörő terveit, ha a 30-as évek végén nem kerül Batthyány Kázmér gróf alkalmazásába. A gróf méltányolta, hogy gazdasági ügyeinek intézője pénzügyi biztonságot teremtett körülötte. Hálája révén maga az ügyintéző, Nagy Károly is meggazdagott. Így vásárolhatta meg a Bicske melletti Galagonyást, ahol felépítette csillagvizsgálóját és a körülötte levő épületegyüttest. Batthány Kázmér, a reformesemények egyik vezéralakja, jótékonyságáról híres politikus volt. Mint annyian a társai közül, csak felnőttkorában tanult meg magyarul, de annál áldozatosabban szolgálta nemzetét. Akadémiai Könyvtárunk is sokat köszönhet neki. Nagy Károly javaslatára a gróf felajánlotta a Tudós Társaság leendő könyvtárának rohonci és kisbéri gyűjteményét. Sajnos, igen keveset tudunk az 1845 és 1847 között felépülő - és csupán 1849-ig működő - Bicskei Csillagvizsgáló mindennapjairól. Szerencsénkre a Berlini Állami Levéltárban megőrződött Neumann Antalnak, Nagy Károly munkatársának három, Heinrich Christian Schumacherhez (1780-1850) küldött levele. Schumacher német csillagász, az altonai csillagvizsgáló igazgatója, az Astronomisch Nachrichten csillagászati szakfolyóirat alapító szerkesztője, Carl Friedrich Gauss legkedvesebb tanítványa volt. Az egyébként mérnöki diplomás Neumannt Nagy Károly azért küldte 1845-ben Altonába, hogy ott - az igazgató vezetésével - elsajátítsa a csillagászat elméletét és gyakorlatát. Az első levelet 1847 szeptemberében keltezték. Ebben Neumann részletesen beszámol Schumachernek a Bicskei Obszervatórium építkezéséről, s az eljövendő esztendő elejére jósolja az épületek befejezését. Levelében említést tesz arról is, hogy Bécsből magával hozta Benjamin Gould bostoni csillagászt Bicskére, s szándékában van Magyarország nevezetességeit is megmutatni a bostoni tudósnak. Gould a Göttingeni Csillagvizsgálóban hallott a jövendő bicskei obszervatóriumról, amely ha elkészül, Európa egyik legjobban felszerelt obszervatóriuma lesz. Ezért is jött el Magyarországra. Hogy mennyi ideig tartózkodott Gould Bicskén, azt nem tudjuk, de hogy ismerte és sokra tartotta a bicskei intézetet, annak bizonyítéka, hogy később az Astronomical Journalban hírt adott a Bicskei Obszervatórium eladandó műszereiről, mint amelyeket jól ismer, és igen értékesnek tart.

Nagy Károly mauzóleum:

Galagonyás-hegy A mauzóleumot Batthyány Kázmér költségén, Nagy Károly, öccse emlékére emeltette. Épült 1847-ben, Pollack Mihály tervei szerint, klasszicista stílusban. A kápolna földszintes, két oldalszárnnyal. Déli homlokzatának középső, kiemelt része előtt, kiugró klasszicista márványoszlopos nyitott előcsarnok van, melyhez három lépcső vezet. A z oldalszárnyakon a két-két ablak között vörös márvány falpillér. Körötte a jellegzetes görög dór oszloprendszer, képpárkányban levő díszítmény, (triglif) a fogas főpárkány, alatta a szalagszerű, vonalas dombormívű ismétlődő elemekkel. A középső kiemelt részen elöl is, hátul is az oromfal háromszögű falmezője süllyed be. (timpanon).A lábazatok, ajtó és ablakkeretek vörös márványból készültek. Az épületen az idő és a két világháború is pusztított. Ma már csak az épület romjai láthatók.

Középkori templom romjai:

A templom a késői középkor szokásos erődtemploma volt. Falai a bicskei homokkőbányából származó faragott kövekből épültek. Szentélye keletre nézett. A homlok előtti torony erős támpillérekkel volt megerősítve. A templom körül nagy kiterjedésű temető volt. A templom alapfalait a községi tanács 1964-ben időállóvá magasíttatta.

Kurusa László: Bicskei üdvözlettel című munkájában régi képeslapokon kalauzol végig Bicske városában.

A városban látható képzőművészeti alkotások:

Vajda János mellszobra:

A Vajda János Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola épülete előtt áll, gazdagon körbenőve fenyővel és tuja bokrokkal. Az iskola névadójáról készült szobor életnagyságúnál egy kicsit nagyobb, anyaga bolgár mészkő. A középiskolát 1952-ben alapították, a Magyar Posta RT. 1972-ben határozta el, hogy postaforgalmi szakképzést fog itt működtetni. Az iskola névadója, Vajda János (1827-1897) magyar költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 1978 Gyulavári Pál alkotása.

Az emlékezés virága – 1956-os emlékmű:

A bicskei 56-os emlékmű kicsit más, mint a legtöbb 1956-nak emléket állító alkotás. „Az emlékezés virága” 2006. óta állít emléket Bicskén 1956 áldozatainak. Állíttatta a Gróf Batthyány Kázmér Műpártoló Közalapítvány és Bicske Város Önkormányzata az 56-os események 50. évfordulójára.

Az alkotás egy éppen nyíló virágbimbót ábrázol, szimbolizálva az eljövő szabadságot. Alkotója, Gyulavári Pál szobrászművész a földbe simuló talapzatára Márai Sándor idézetett vésett: „Egy nép azt mondta: Elég volt.”

Az alkotás carrarai márványból készült, körülbelül hetven centiméter magasságú. Az egykori Országzászló helyén került felállításra, a katolikus templom előtt.

Magyar Óceánrepülők emlékműve:

1931. július 15-én két bátor magyar pilóta szállt fel Amerikából. New Fouland HarbourGrace repülőteréről,hogy végrehajtsa az első magyar óceánrepülést. Endresz György pilóta és Magyar Sándor navigátor, rekordkísérlete előtt csupán tizennégyen repülték át az óceánt.

Bár a mátyásföldi repülőtérig nem jutottak el (5182 km megtétele után, itt Bicske és Felcsút határában kényszerleszállást hajtottak végre) a bátor pilótákat másnap százezrek ünneplése közepette, nemzeti hősként fogadták Budapesten a millenniumi Emlékműnél.

Lord Rothermere javaslatára: Justice for Hungary-nak elnevezett (magyar mérnökök irányításával átalakított) Lockheed-Sirius típusú repülőgép, az óceánrepülés során több világcsúcsot is felállított!

1./ Leggyorsabbak voltak az óceán felett. (5182 kilométert 25 óra 40 perc alatt teljesítettek.)

2./ 250km/órás átlagsebességet értek el.

3./ Amerikából Európába repülve a legtávolabbra jutottak. - GyurIca -

Az esemény mind a mai napig nem él igazán a köztudatban, bár a sportteljesítmény nagysága és és a műszaki teljesítmény jelentősége, nemzetközi hírértéke óriási volt, a pusztán technikai és emberi bravúron túlmenően hazafias célokat is szolgált!

(Endresz György az első világháborúban vadászpilótaként harcolt, elismert légi-győzelmeinek száma négy. 1921-ben, főhadnagyi rendfokozatban részt vett a Prónay Pál nevével fémjelzett nyugat-magyarországi nemzeti felkelésben. Több kitüntetést kapott, nevét Budapesten, Egerben és Pécsett utca, Bicskén sportegyesület, emlékoszlop, Felcsúton általános iskola viseli.)

Hazánk legnevesebb pilótájának síremléke sem lenne a Kerepesi temetőben, ha 1979-ben a repülés néhány lelkes barátja - részben saját zsebből fizetve - a korhadt fakereszttel megjelölt, addigra rendkívül elhanyagolt állapotba került sírhelyére fekete márványoszlopot nem állíttat. Szólni kell arról a süttői vörös kőből faragott, fehér márványtáblával díszített emlékoszlopról is, amelyet a Közlekedési Múzeum és a Magyar Repülő Szövetség állított Bicske határában, a magyar óceánrepülés fél évszázados évfordulója alkalmából. A jeles eseménynek hazánkban ez volt az egyetlen emlékhelye.

Szántóföldön épült, és nem volt nagyobb, mint egy szerény síremlék, de ez is több volt a semminél. (MISZLAY ZSOLT után, szabadon.)

Az esemény jelentőségéhez méltó - új - emlékművet (két vörösesbarna gránittömb, az egyik félbevágott kő simára csiszolt lapjába a pilóták portréja, és az óceánrepülés rövid leírása van gravírozva) a Magyar Óceánrepülők Emlékbizottsága állíttatta 2006-ban, a tényleges földet éréstől mintegy 5-600 méterre, a Csákvár felé vezető út mentén, Bicskétől 6 km-re.

Petőfi Sándor emléktábla:

Petőfi Sándor Művelődési Központ 1929-ben épült eklektikus stílusban,  Kiss Ferenc Turul vendéglője volt, étterem, kocsma, táncterem funkciói voltak. A háborúban megsérült. Helyreállítása után 1948-ban államosították. 1952 óta itt működik a Petőfi Művelődési Központ. A névadó Petőfi Sándor domborműve a ház keleti oldalán található, alkotója Borsos Miklós (1973).

Botond:

Kossuth tér. 2008, R. Törley Mária alkotása.

Kossuth Lajos mellszobra:

Kossuth tér. A szobrot Kossuth halálának 100. évfordulóján állították fel. Domonkos Béla alkotása, 1994.

Tabódi István mellszobra:

Tabódy István (Budapest, 1921. április 1. – Székesfehérvár, 2000. szeptember 25.) XX. századi magyar katonatiszt, később pap. Tizenkilenc és fél évet szenvedett ártatlanul, de a recski koncentrációs tábor, a háború pokla sem tudta megtörni. Börtönévei alatt került közel Istenhez. Tizenhárom évig volt Bicske plébánosa Tabódy István kanonok, c. esperes, tb. főesperes, nyugalmazott bicskei plébános, máltai lovag, a Magyar Honvédség vezérőrnagya, Bicske város díszpolgára. Halálának ötödik évfordulóján megható körülmények között a bicskei katolikus templom kertjében szentelték  fel Domonkos  Béla érdi  szobrászművész  alkotását,  a bronzból készült  mellszobrot, melynek bal oldalán bronz lovas-dombormű látható. Állíttatta: Bicske Város Önkormányzata és a Bicskei Rómái Katolikus Egyházközség. Hősök tere, Domonkos Béla alkotása, 2005.

Hősi emlékmű – I. világháborús emlékmű:

Bicske 234 hősi halottjának emelt emlékművét, valamint országzászlaját 1935. június 23-án, vasárnap avatták fel. Az avatáson jelen volt József királyi herceg, dr. Halasy Tibor járási főszolgabíró, Urmáncy Nándor, tovább Vértes Vilmos vezetőjegyző. Erdey Dezső alkotása, 1935.

Szent István:

A bicskei 2,2 méteres bronzból készült Szent István-szobrot 2001. augusztusában avatták fel a millennium tiszteletére, a katolikus templom háta mögött, a templom kertben. Csikai Márta alkotása.

Nepomuki Szent János szobor:

Restaurálás után, 1991-ben került vissza a katolikus templom mellé, szimmetrikusan elhelyezve a kereszttel, a Nepomuki Szt. János szobor. Kb. 200 éves, faragott homokkő.

dr. Grieger Miklós mellszobra:

dr. Grieger Miklós 1931-1938-ig volt Bicskén apátplébános. 1938-ban bekövetkezett halála után bicskei hívei állították a szobrot a katolikus templom mellett. A talapzatára a következőt vésték fel: Soha nem múló hálája jeléül állíttatta Bicske közönsége 1938. 1945 után a mellszobor sajnos eltűnt. 1991-ben Domonkos Béla szobrászművész újraalkotta a szobrot, melyet ünnepélyes keretek között dr. Habsburg Ottó avatott fel. Állíttatta: Bicske   Város  Önkormányzata  és a Bicskei Rómái Katolikus Egyházközség.

Kőkereszt:

Szent István u. és Tatai u. sarok. 1800 körül állították fel. Vörös márvány alapon vörös márvány kőkereszt - rajta fémből készült Krisztus szobor, Mária kép domborművel. Krisztus feje felett felirat:I.N.R.I. A kereszt magassága 3 m, lábazata 1,2 m.

Szent Flórián szobor:

Kossuth u 51. 160 cm magas mészkő szobor. A háború alatt súlyosan megsérült. Utoljára 1989-ben restaurálta Gyulavári Pál szobrász. Miután a tűzoltók védőszentje, ők vállalták a szobor gondozását, évenkénti koszorúzását. Flórián keresztény vértanú, Felső-Ausztria védőszentje. A római seregben szolgált, az Enns folyóba fojtották a keresztényüldözés idején.

Híres szülöttei:

Kiss Károly (1903–1983) kommunista politikus, külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes

Forgács Antal (1910–1944) költő, újságíró

Vámosi János (1925–1997) táncdalénekes

Lakatos István (1927–2002) költő, műfordító

Forrás: wikipédia, Bicskei Református Egyházközösség honlapja, köztérkép, Bicskei Római Katolikus Egyházközösség honlapja, sulinet, kirandulastervezo.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat