A Cserhátvidék egyik legszebb, legmagasabban fekvő települése, amely a Kelet-Cserhát Tájvédelmi Körzet területén fekszik. Pásztó és Szécsény között kb. félúton helyezkedik el, Budapesttől kb.75 km-re fekszik. A turisták által is kedvelt környezet erdőségek, források és régi vulkáni hegységrészek között húzódik 375 méter magasságban. A nyugodt környezet, amely tiszta levegővel párosul, egyre több pihenni vágyót vonz ide. Az országos kékjelzés vonala is a környező hegyek között halad (Hármashatár hegy 516m, Nagykőtető 551m, Macska-hegy 574m, Purga-hegy 575m, és a kilátóval ellátott Tepke hegy 567m). Könnyen elérhető a világörökség részét képező Hollókő település, kb. 5 km távolságra. Napjainkra az állandó lakosság száma kb.65 fő és ezért a falu lakó-épületeinek több mint fele hétvégi házként működik.
Garáb története:
A térség legrégebbi településének már a középkorban is több neve volt: 1179-ben: Grabensia, 1181-ben: Gravia, 1265-ben: Grab, 1281-től: pedig a jelenleg is használatos GARÁB.
A honfoglalás utáni időkben a Kökényes-Radnót nemzetség birtoka volt a környék. Garábot a premontreiek a Kökényes-Radnót nemzettségbeli Mikodinus fehérvári préposttól kapták, akik kolostort alapítottak itt. Első írásos említése 1179-es III. Sándor pápa oklevele, mely felsorolja Garáb templomát (premontrei monostorát) a lotaringiai Regia Vallis (Riéval) apátság tartozékai között.
Az oklevelek tanúsága szerint a falu 1265-ben a Szent Hubertusz-ról elnevezett helybeli premontrei monostor birtoka volt. 1436-ban azonban megszűnt az itteni rendház és az ipolysági premontrei monostor tulajdona lett.
1446-ban bizonyos Palásti Radó Sámuel birtokolta, majd 1447-ben Hunyadi János, Magyarország kormányzója Vingárti Geréb Jánosnak adományozta.A község 1478-ban a zagyvafői uradalom része volt.
A török hódoltság és az egész megyére kiterjedő várháborúk garábi története ismeretlen. Tény viszont, hogy a hódoltság után, 1688-ban a besztercebányai jezsuiták birtoka lett a község, és a településen található barokk stílusban épült római katolikus templomot is ők építették.
A Kelet-Cserhát tájvédelmi körzet területén található kisközség csodálatos fekvése, természeti szépségei, tiszta levegője és hatalmas kiterjedésű erdőségei miatt népszerű üdülőfalu lett a 20. század végére.
Látnivalók:
Szent Alajos kápolna:
A községben 1171-ben premontrei apátságot alapítottak. Ez 1436-ban elnéptelenedett, de néhány fala még 1797-ben is állt. Helye ma nem ismert. Az apátság birtokait 1688-ban a jezsuiták kapták meg, akik felépítették a mai kis templom elődjét. Ezt 1788-ban felújították, majd a Historia Domus szerint 1804-ben újjáépítették. 1920-ban leégett, akkor tornyát is fel kellett újítani. A templom egyhajós, megközelítően keletelt, előreugró homlokzati toronnyal épült. Tornyát fő-, öv- és órapárkány tagolja, barokk sisak fedi, ferde falsíkok találhatók a hajószentély csatlakozásánál. A szentély egyenes záródású, erőteljes saroklekerekítéssel. Ablakai füles, záróköves, szegmentíves kőkerettel vannak ellátva, ajtajai is szegmentívesek. A templom síkmennyezetű, padlója négyzetes téglákkal van burkolva. Falait hossz- és keresztirányban vonóvasak merevítik, a szentélyt kívülről is vaspántok veszik körül. A toronycsarnokban Szent Alajos rokokó keretes képe függ, részben szétbontott neogót oltára helyett igen modern felfogású oltár készült.
Garábi fényképek – Szentes Gerzson Péter fotói
Forrás: Wikipédia; Magyar Katolikus Lexikon; Tarjáni képek
