Magyarország képeslapokon

Abony:

Abony város Pest megyében.

é. sz. 47° 11′ 21″, k. h. 20° 00′ 19″

Abony honlapja:  www.abony.hu

Pest megye délkeleti részében, a Duna-Tisza közében helyezkedik el. Ceglédtől 16, Budapesttől 85 km-re található. Területe részben a Tisza egykori árterületére esik. Határa nagy kiterjedésű, csaknem 13 ezer hektár. Talaja egy kevés homok és szikes kivételével igen termékeny fekete földből áll. Tengerszint feletti magassága: 90–100 m.

Abony első írásos oklevélszerű története 1450-1472 között a Weseni család nevéhez kapcsolódik. Az 1450. december 2-án kelt oklevél szerint a mai abonyi határ területén fekvő akkori falvak: Aban, Mikelaka, Vadaegyháza pusztult helyek Paládiccsal együtt. Közülük három örökre pusztult hely. Mikelaka nevét a mai napig határrész őrzi Paládics pusztáéval együtt. Aban azonban néhány év múlva feltámadt; 1466. január 4-én királyi idéző levél innen idézi Weseni Lászlót és Demeter testvére özvegyét törvénybe, mivel az óbudai apácákkal szemben hatalmaskodó nemes urak ceglédi jobbágyaikat bántalmazták és Feketehalom pusztát tőlük elfoglalták. A XIII. sz. elején Aban Szolnok várához tartozik, írja Bártfay Szabó László "Pest megye okleveles emlékeiben". Mint önálló birtok csak 1238 után jelenik meg. Első ismert földesura Weseni László, majd 1474-1520 között Magyar Balázs, kinek leánya Benigna Kinizsi Pál felesége lett, aki felesége jogán birtokolja a területet. Kinizsi Magyar Balázsnak - Mátyás hadvezérének vezértársa volt, akit 1472. május 20-án Budán kelt és Báthory István országbíró előtt kötött megállapodásában Magyar Balázs fiává fogadott. Mivel Weseni (Vezsenyi) László királyi főlovászmester fiú - gyermek nélkül halt meg (magvaszakadt) így birtokai Magyar Balázs tulajdonába kerültek. Így Kinizsi, mint fogadott fia birtokába jutott a család minden vagyona, többek között az abonyi birtok is. Hősiességéért a Magyar Korona és a királynak tett szolgálataiért Mátyás király, halála után pedig II. Ulászló az ország főurai közé emelte. (1494. november 29-én). II. Lajos király az abonyi, tószegi és paládicsi birtokot 1522. november 23-án Werbőczy Istvánnak adományozta. A török 1552-ben (szeptember 4-re virradóan) az Alföld megerősített kulcsvárát, Szolnokot elfoglalja, uralmát messze területekre száz évet meghaladóan biztosítja.

A XVII. sz. végére a török végleg kitakarodott országunkból. Megszűnt a 150 éves török elnyomás.Látván a pusztulást, az elnéptelenedést Galántai Balogh István Abony, Paládichi, Tószeghi és Kécskei pusztult helységeknek örökös ura 1711. december 29-én Nagykőrösön kiadta szabadlevelét említett pusztáinak megszállására, letelepedésre, építkezésre, gyarapodásra azzal, hogy három esztendőkig semminemű jövedelmét és hasznokat nem kíván; szőlőtelepítésére pedig tíz esztendőkig való szabadságot és engedelmet ad. Lassan benépesül a táj, több birtokos nemes család telepszik meg. Míg 1727-ben csak egy földesura van: Galántai Balogh István özvegye Ányos Terézia - 1754-ben öt földesúr és egy nemes lakik a községben. A község fejlődését részben sietteti, hogy 1748-ban vásárszabadalmat kapott, Mária Terézia mezővárossá emelte, s az is, hogy fontos és forgalmas útvonalba esett. A község területén nemesi birtokosok osztoznak és ezek a községben is laknak. Lakóházakat építenek, melyek általában nagy kertek közepén fekszenek. Növekszik a lakosság száma is, melyre a céhek alakulása a jellemző. Céhek csak kellő számú iparos letelepedése esetén jöhetnek létre. Elsőnek Abonyban 1773-ban a csizmadiák céhe alakul meg.

A lakosság létszámának növekedésével a korábban "kinőtt", tönkrement, lebontott templomok helyett megépült a Római Katolikusok és a Reformátusok (ma is álló) temploma (majd a XIX. sz.-ba átlépve 1824-ben a zsinagóga).  Az 1831. év egyike volt a legrémesebb esztendőknek, kolerajárvány volt. A városnak jóformán tizedrésze elhalálozott. 1847 legnevezetesebb eseménye volt a vasút ünnepélyes megnyitása. Az 1848 március 15-i vívmányok hírét a vasúti közlekedésnek köszönhetően még az nap déli óráira meghozták és a város értelmiségének ifjúsága a városháza udvarán a népnek magyarázták. Már június elején önkéntesek, tanuló diákok, mesterlegények, kereskedők, szolgalegények sora állt honvédnek. A haza védelmére Kossuth Lajos fegyverbe szólítja az Alföld népeit. Városunkban 1848. szeptember 26-án jelent meg Egressi Gábor, Jókai Mór, báró Lopressi Árpád kíséretében s tartott hazafiúi lelkesüléssel gyújtóbeszédet. A nép elragadtatva, felemelt karral esküdözött a haza ellenségei ellen. Abonyból az 1848/49-i honvédelmi harcban 5-600-an vettek részt. A XIX.század utolsó évtizedeiben sokat tett a város elöljárósága a ceglédi, szolnoki utak kavicsozásáért, fásításukért, kisdedovó "iskola" fenntartásáért, utcai petróleum lámpák felállításáért, helyi lap (újság) felkarolásáért, a felekezeti iskolák támogatásáért, a kateszteri helyszíneléséért, térképezésért, szegények ápoldájáért, orvosok, bábák letelepítéséért. A műkedvelő társaságok előadásaikkal, bevételeikkel a közjót és hazafias célokat szolgálták. 1890. október 6-án részt vettek Komáromy József bíró vezetésével Aradon a vértanúk szobrának leleplezésén, s készültek új Városháza építésére, nyári színkőr létesítésére. Átlépve a XX. századba elsőként az új városháza, a Polgári Fiú és Leányiskola, majd az első világháború előtti években a Pest megyei abonyi Takarékpénztár (Haász Gyula és Málnai Béla építészek munkája) s a Római Katolikus központi iskola épül. Megpróbálta lakosságukat a két világháború is. A frontokon hősi halált haltak száma meghaladta a másfélezer főt. Neveiket a hősi emlékművek őrzik. 1944 júniusában az abonyi zsidóság kálváriája kezdődött. S bombázásokkal, közeledett a front. 1944 október 27-én bomba támadás érte a Kálvin utcában az egyik református iskolát, ahol kilenc abonyi lelte halálát bibliaórán. Néhány nap múltán 1944.november 4-én szovjet és román csapatok foglalták el Abonyt. A politikai változásokat követően az újjáépítés időszaka következett. 1948 őszén hat TSz alakult, majd "beszoktatásként" 1951-ben tizenhárom úgynevezett I. típusú, lazább szervezetű szövetkezeti csoport. A TSz segítésére 1948 augusztus 20-án megalakult az abonyi Mezőgazdasági Gépállomás, amely utolsó éveiben gépjavítóként működött, a gróf Vigyázó-féle kastély területén. Megszűnése után 1970-körül a Mechanikai Művek gyáregysége alakította ki mintegy 800 főt foglalkoztató üzemét.

A község, amely 1950-ig az abonyi járás településeinek központja volt,előbb nagyközségi státuszt majd 1993-tól városi rangot kapott. Itt alakult meg az ország első falusi zeneiskolája, hagyományai ápolására a Falumúzeum, újra indult a Kinizsi Gimnázium, vezetékes vizet szolgáltat a város 220 utcájába, az 500 m3-es víztorony. Megvalósult a vezetékes gázszolgáltatás, kiépült a szennyvízcsatorna hálózat, a kábel TV, 50 ezres könyvtárunk Internet-szolgáltatással, s az egykori Kinizsi hagyományokat ápolva, fenntartva megépült a "Kinizsi" Városkapu is.

Természeti értékek:

Kaszáló erdő:

 Abony határában, a Kaszáló erdőben - mely egy telepített akácos - található Európa legnagyobb kék vércse telepe. Ez valójában egy vetési varjú fészektelep, melynek társfajai a kék vércse és az erdei fülesbagoly. Az abonyi Kaszáló erdő, a Gödöllői dombság és a Tisza völgye között elhelyezkedő 85 m és 189 m tengerszint feleltti magasságú, löszökkel és futóhomokkal fedett alacsony ármentes síkságon található. Gazdag madárvilága, az abonyi kék vércse telep papíron védelem alatt áll. A kék vércse Eurázsiában őshonos költöző madár, elterjedésének nyugati határa Magyarország. Síkvidéki erdők jellegzetes faja, gerle nagyságú, erősen fogyatkozó telepesen fészkelő ragadozómadár. Táplálékát nyílt terepen, érintetlen réteken ejti el, zsákmányát apró rágcsálók és egyenesszárnyúak teszik ki. A kék vércse szitálva szemeli ki zsákmányát és hirtelen lecsap rá. Fészket nem épít, más fajok (vetési varjú, szarka) elhagyott fészkeit foglalja el, vagy a második költésre készülő szülőket üldözi el. Májusban tojik 3-8 tojást, melyeken 28 napig ül. Ahol a vetési varjakat pusztították, ott a kék vércsék is megritkultak. Abonyban az engedély nélküli fakivágások veszélyeztetik a faj életterét. Európában amúgy Abonyban költ a legtöbb pár. 15 évvel ezelőtt Polyák László kezdeményezésének köszönhetően menekült meg a kék vércse telep a jövő nemzedék számára.

Nevezetességek, látnivalók:

Szent István római katolikus templom:

A Szent István király tiszteletére szentelt katolikus templom 1773 és 1785 között épült barokk stílusban, a homlokzat síkjából kissé előrelépő toronnyal, szegment íves szentélyzáródással. A csehsüveg-boltozatos belsőben a főoltárt Sperer Mihály készítette 1800-ban. Szent Istvánt ábrázoló oltárképe a XIX. század közepéről való. A templomot az idők folyamán erősen átépítették. Az országosan is ismert dal, "Sej, Nagy-Abonyban csak két torony látszik" kezdetű, idézi templomunkat. A Szent István római katolikus templom tornya az egyik (mint legmagasabb) torony; a másik a református templomé, a harmadiknak (ti. a zsinagógának) nincsen tornya. A templom Sztranovszki János plébános kezdeményezésére épült, az alapkövet 1773 júniusában tette le Szentmártoni Ferenc kerületi esperes. A Szeplőtelen fogantatás oltára, valamint a padok, Vácról kerültek ide, a piarista templomból, 1787-ben. 1795-ben Sebestyén János plébános szószéket készíttetett. Bodonyi Miklós esperes nevéhez fűződik a főoltár és a szentély elkészíttetése 1800-ban, majd a mellékoltároké 1801-ben; ugyanezen évben épült fel a parókia. 1825-ben sor került a templom épületének jelentősebb renoválására, majd 1912-ben Lévai Mihály püspök újíttatta fel ismét. (Lévai Mihály 1900-ban került Abonyba plébánosnak.) Az ő idejében festette a mennyezeti freskókat Thury Gyula, s készült el a Szentsír-kápolna. A II. világháború idején bombatalálat érte a templomot és a parókiát is. A templom belső felújítására 1954-ben került sor. Ennek során Horváth József helyi festőművész-rajztanár restaurálta a mennyezeti freskót. A "lurdi barlang" 1958-ban épült meg. 1963-ban került sor a templomtető felújítására. 1970-ben elkészült az új főoltár, amely Takács István alkotása; Szent István király Szűz Mária oltalmába ajánlja a Szent Koronát és az országot. Szembemiséző oltára 1978 óta van a templomnak. Nagy András plébános készítette el a templom fűtését. 1989-ben érkezett meg az új, hat mázsás Szent István-harang, amelyet András atya szentelt fel. (A harang Gombos Lajos harangöntő mester műhelyében készült Őrbottyánban.)

Református templom:

Az 1785-ben, késő barokk stílusban épült református templom, homlokzat előtti tornyával - a katolikus templomtorony párjaként - Abony szimbólumává is vált. A viszonylag kisméretű templom kertjében áll a gyülekezeti ház, a templom mögött pedig a parókia épülete. Tornya 30 méter magas, a templom építése óta többször is átépítették, végső formáját 1822-ben kapta. Az egypárnatagos sisak 1936-ban készült, a közelmúltban újították fel. Tervezője Tóth Lajos abonyi mester volt. Csúcsán igen furcsa rézcsillag  van, mely 1822-ben Nagykőrösön készült. Érdekessége, hogy a csillag egyik ágán egy szabad szemmel is alig látható kisebb csillag van. A toronygömb és a csillag együttesen több mint 1 mázsát nyom. Az órapárkányos, zenélő toronyórával felszerelt, kétemeletes torony földszintje kváderezett, itt a Kálvin utca felé vakablak, fölötte félkörablak látható, majd a harangház félköríves ablakai következnek, alattuk kőbábos díszítéssel. A torony íves oromfallal kapcsolódik a templomtesthez. A belső térbe két kapu vezet. Az egyik a torony délkeleti oldalánál, a másik a hajó felénél. Utóbbi elé oldalhajószerű előcsarnok épült. Az oldalbejárat felett feliratot olvasunk: "Jöjjön el a te országod", még feljebb koszorúba foglalt Biblia. Az ajtó fölött valaha kis esővédő üvegtető volt, amelyet a templom művészeti egysége érdekében nemrég eltávolítottak. A templomtest ablakai szegmensívesek, ilyenekből a gyülekezeti ház felől 2, az utca felöli oldalon 3, a parókia felöli egyenesen záródó oldalon pedig 1 van.

Belseje 18 méter hosszú és 8,5 méter széles. Csillagokkal díszített, sík famennyezete fehér festésű. A torony felöli és a vele átellenes oldalon fakarzatok emelkednek. Ezek alján láthatók a régi templomból ránk maradt, díszes, népies kazetták, a templom nagy értékei: 20 teljes és 28 csonkamező. A torony felöli karzaton egyszerű lócák vannak, vele átellenben pedig az orgona, amely az alacsony belső miatt nem fért volna el a mennyezet alatt, ezért a tervezők kénytelenek voltak - szinte az országban is egyedülálló módon - áttörni és följebb emelni a mennyezetet. A hangszer 1929-ben készült Rieger Ottó által Budapesten, kétmanuálos, 14 regiszteres. A földszinten, hagyományos templompadokon 340, a karzaton 80 ülőhely foglalható el. Így összesen 420 ülőhelyes a templom. Az északkeleti fal felénél áll a szószék, a Mózes-szék és az úrasztala, 1816-ban készültek. Az oldalbejárat felett templomépítési emléktáblát tekinthetünk meg. Tornyában három harang és ütős-zenélő toronyóra van. A nagyharang 280 kg súlyú, C hangú, Schaudt András öntötte 1844-ben Pesten. A legfiatalabb a 135 kg. súlyú középharang, melyet Gombos Miklós őrbottyáni mester öntött 1989-ben a háborúban elrekvirált harang helyett. Hangja D. Egyik oldalán ez olvasható: "Hívjad az élőket, kísérd a holtakat". Másik oldalán az évszám, az öntő neve és egy kehely látható. Legkisebb harangja 115 kg. súlyú, E hangú, 1925-ben öntötte Szlezák László a fővárosban. A három harang vasárnaponként fél 10-kor, az istentisztelet kezdetét jelezve szól együtt.De nemcsak a harangok, hanem a toronyóra is betölti muzsikával Abony utcáit. Az órát a város önkormányzata adományozta a városi cím elnyerésének emlékére 1993-ban. Minden reggel  8 órakor a református énekeskönyv 356. "Felvirradt áldott szép napunk" kezdetű dicsérete, 11 órakor a 25. zsoltár: "Szívemet hozzád emelem" (Kálvin jelmondata!), 14 órakor pedig a 471. dicséret: "Felebarátim drága Jézus zászlaja alatt" dallamai csendülnek fel. 17 órakor az 511. dicséret: "Maradj velem, mert mindjárt este van", este 7 órakor pedig Kodály Zoltán nótája, az "Adjon Isten jó éjszakát" szólal meg.

Zsinagóga:

1780-ban az izraeliták lakhatási engedélyt kaptak a vármegyében, addig csak néhány zsidó család élt Abonyban. 1780 után jelentősen növekedett a számuk. A település egyik legrégebbi részét, a Szolnoki út és a Cigánytó közti területet kapták letelepedésre. A zsidókról tudjuk, hogy féltő gonddal igyekeztek megőrizni keleties építésmódjukat. Ez az épület azonban merőben más, teljes egészében klasszicista stílusban építették. Mint a müemléktábla is jelzi, Landhers András, pesti építőmester, a monumentális, klasszicista stílusú óbudai zsinagóga építésze alkotta 1825-ben. Kerítéssel körülvett templomkertben szabadon áll, négyoszlopos előcsarnokkal, kontyolt tetővel, oldalhomlokzatán négy ablakkal. Magas, zárt tömegű építmény. Előcsarnoka külön tetővel rendelkezik. A négy oszlop mögött kőkeretes ajtónyílások, fölöttük kettősíves záródású ablakok bontják meg a homlokzat falsíkját. A főbejárat ívelt, a két oldalajtó egyenes záródású. Az előcsarnokot konzolos díszítésű timpanon zárja. Az oszlopok egyszerű talapzaton álló, felfelé karcsú-sodó tartóelemek. Téglalap alakú alaprajza egyhajós elrendezésű. A hajó előterében a bejárattól jobbra és balra egy-egy elkerített szoba húzódik. Beljebb az előteret a hajótól egy fal zárja le. A belső ma eléggé romos állapotban, használaton kívül van. A Zsinagóga országosan nyilvántartott műemlék.

Városháza:

Épülete 1904-ben épült, Jablonszky Ferenc tervei alapján. Az egyemeletes, eklektikus középület földszinti része megépítését követően hosszú ideig üzleteknek adott helyet, közhivatal csak az emeleti részen működött. A közintézményt a felszabadulás előtt Városházának nevezték (pincéjében akkor börtön volt), 1990-ig Tanácsházaként működött, majd a rendszerváltást követően ismét visszanyerte a Városháza elnevezést. Mára az épület mindkét szintjén irodák kerültek kialakításra, a hivatal valamennyi szervezeti egysége az épületben kapott helyet.

Kossuth Vendégház, Étterem:

A városkép egyik jelentős épülete méreteivel, megjelenésével és gazdag múltjával. Az uradalmi Fogadó 1749-ben épült az Új szászi út és Szolnoki út közötti részen. 1749-ben az abonyi Elöljáróság döntött a 3000 lakosú szabados Aban mezőváros jövedelmeiről. Mészárosokat, vendéglősöket, kocsmárosokat fogadtak és a jövedelem a város pénztárába került, - földesúri hozzájárulással. A vendéglők az uradalom borait mérték. A Fogadóban étkezés- és szálláslehetőség is volt. Udvarában kocsiállás és istálló volt a mai Mozi területén. Az istálló bal oldala mellett volt a jégverem, melyet télen telehordtak jéggel, sóval keverték, szalmával befedték és így tárolták az italokat. Az 1800-as években növekedett a szállodai rész forgalma, még egy „quartier-ház"-at is nyitottak. 1837-ben a Fogadót átalakították, ekkor épült a mai homlokzatot képező épület. A hozzátoldott részbe az Úri Kaszinó költözött. A nagy teremmel és egyéb helyiséggel bővülő Fogadó a helyi színjátszók egyesületének, a Nemzeti Színház társulatának és a vándorszínészeknek is helyet adott előadásaikhoz. 1848-49-ben a szabadságharc alatt az Úri Kaszinót bezárták, de a Fogadó továbbra is kimagaslott a környező épületek közül.  Az uradalmi nagy szálló színpadán az 1850-51-és színházi szezonban húsz előadást tartottak, a bevételt hazafias célokra fordítottak. A Bach-rendszer súlyos elnyomása alatt a Fogadó volt a „ rebellis " abonyiak szellemi központja, hazafias színdarabokat, népszínműveket, drámákat játszottak Antos János támogatásával. Több színész kezdte Abonyban pályáját, pl. Abonyi Gyula /Kassa Lajos/. A színjátszók vezetését Abonyi Lajos vette át, az itt bemutatott színművei által vált országosan ismert íróvá. A kor ismertebb színészei között Blaha Lujza is többször fellépett. A bevételt Abony fejlesztésére ajánlották fel. A század végén a Fogadót Kossuth Szálló és Vendéglő Étteremnek nevezték el, udvarában helyet kaptak a követ- és képviselőválasztás kortesei. Itt választották meg országgyűlési képviselőnek Gulner Gyulát. A XX. század elején a Szálló tulajdonosa, Fábián István abonyi birtokos, felújította és átalakította az egész épületet, neki köszönhető mai dekoratív jellege. A jégverem helyére került a Mozi, zsinór-padlásos színpadot alakítottak ki a vetítővászon mögött. A kocsiállás helyére a szabadtéri vetítésekhez filmvetítő gépház épült, 1950-ig működött. A Fogadóban trafik, étterem és kávéház, az emeleten 5 szállodai szoba várta a -vendégeket. Az 1920-as évektől 1940-ig a Kereskedők Egylete kapott helyet az emeleten. Az 1920-as években még pesti vendéglősök vezették a Kossuth Szállót, majd 1931-től 1949-ig Skultéty Sándor bérelte, 1939-1940 között Szíjártó Imre. A táncteremben működött 1935-36-ban a megalakult birkózó csapat. A háború ideje alatt az egész épületet a katonaság foglalta le a Kiegészítő Parancsnokság részére. A II. világháború után az épület visszakerült a Kossuth Szálloda és Étterem kezelésébe, később az ÁFÉSZ üzemeltette. Első üzletvezetője Szénási István, az ő közreműködésével, a Kinizsi Sörgyár kérésére nevezték el Kinizsi Sörözőnek. 1959-ben teljesen felújították. 1976-ban kezdték el a konyha bővítését, raktárak és lerakatok építését. A Mozi átalakításának idején, 1976-ban bontották le a színpadot. 250 éves jubileumára renoválták az impozáns, kultúrtörténeti jelentőségű épületet.

Abonyi Lajos Múzeumi Kiállítóhely:

Abonyi Lajos Falumúzeum épülete valamikor magtárépület volt és egyben Abony legrégebbi eredetű építménye. 1760-ban épült, egyemeletes, öt emeleti ablakkal. Ezek egyszerűek, fekvő helyzetben elhelyezettek, kisméretűek és eredeti kovácsoltvas rácsok hálózzák be. Eredetileg szelelőnyílásnak készültek. A magtár kétoldali oromfala megtört ívű, félköríves záródású, amely a barokk stílus legszebb és egyetlen példánya Abonyban. Az oromfalon a homlokzathoz hasonló ablaknyílásokat találunk, csak itt 3 sorban 2-2-1 elhelyezésben. A magtár eredetileg egy földszintes barokk házhoz épült, de ezt az 1960-as években lebontották. Egy téglakerítés kötötte össze a magtárépülettel, s nagy örömünkre ez a maradvány még ma is megcsodálható. A kerítést négyszögletű, vaskos téglapillérek között lévő, fából készült széles átjáró képezi. A pilléreken faragott kővázát helyeztek el, melyeket füzér ékesít. A - füzérdíszítésű kővázákkal díszített - nagykapu mögött, a gazdasági udvarban; kocsik, szánok, a gabona-termesztés eszközei, járgány, egy teljes cséplőgarnitúra, Filó Mihály kovácsműhelye, valamint a paraszti élethez kapcsolódó kismesterségek találhatóak - kötélgyártó, szíjgyártó, seprűkészítő, takács műhely felszerelései.

Vigyázó-kastély:

Félig kastély jellegű, a főhomlokzat középrészének kialakítása miatt. Sokan csak kis-Vigyázó kastély néven emlegetik. Az 1830-ban épült kúria téglakerítéssel körbevett telken, szabadon áll. Homlokzatának közepén két-két zömök oszlopos, timpanonos előcsarnok alkotja az épület szimmetriatengelyét. Az egész homlokzaton párkány fut végig. A középső nyílás a párkány fölé szegmentívvel felmagasodik. A szélső oszlopok mögött még egy szabadon álló oszlop van, ezt követve a falon egy-egy pillér. A homlokzat közepén felső bevilá-gítós ajtó látható. Két oldalt két-két szalagkeretes ablak. A falat a nyeregtetővel fogsoros párkány köti össze. Napjainkban az épület egy része lakásként hasznosul. Pincegalériájában a Falumúzeum kiállításokat rendez.

Lavatka-kúria:

Szvaczina József 1850-ben készült épülete. Átépítéssel ekkor nyerte el klasszicista jellegét. Homlokzata hármas tagozású, középen négyoszlopos előtérrel. Ez eredetileg kocsibehajtónak épült. Az épület két oldalán az erősen előreugró, lesarkított oldalszárnyakat kettős ikerablak tagolja. Középen a timpanonos előcsarnok dór oszlopai nem egyenlő közökben állnak. A két szélén sűrítették az oszlopállásokat. Az épület érdekessége, hogy a középrész és a két oldalszárny egyenlő távolságra ugrik ki a homlokzati faltól. A hátsó homlokzat kevésbé figyelemre méltó.

Sívó-kúria:

Sívó-kúria, melyet Sívó János építtetett 1846-ban. Ez az egyedüli kúria Abonyban, amelynek tulajdonosai egyetlen család /a Sívó/ leszármazottai. A főhomlokzat középrésze némi hasonlóságot mutat az előbbi kúriával: erősen előreugró, négy dór oszlopos, magas, timpanonos előcsarnok. Itt viszont az oszlopközök egyenlő nagyságúak. A timpanonban díszes címer látható. Hátsó homlokzata az abonyi klasszicista tornácmegoldás szép és kiemelkedő példánya. Két egész, a széleken két féloszlop ad keretet az épület középrészének. A beugró tornácra széles lépcsőzet vezet. A kúria négy sarkán és a tornác két szélén, a féloszlopok szomszédságában kváderes armirozást alkalmaz az építőmester.

Márton-kúria:

Az 1830 körüli időkből származik, néhányszor átépítették, ennek ellenére megőrizte klasszicista jellegét. Itt is kiemelték a homlokzat középrészét négy dór oszloppal, timpanonnal. Az épület szélein armirozás nyomai is fellelhetők.

Kazinczy-Beöthy-Kúria:

A Kazinczy-Beöthy kúriának csak a homlokzata maradt meg eredeti állapotában Ez szimmetrikus, két oldalán nyolcszög alaprajzon, manzárdtetős oldalrizalit látható. Ám ez csak hat oldalról van kialakítva. A manzárdtető szinte toronyként emelkedik a két sarokszárny fölött. Ezek falain ablak és a falfülke váltogatja egymást, melyek szegmentívvel záródnak. Két-két oldalukon függőleges, mélyített fal-tükrök tagolják a falat. A kastély közepén nyitott, teljesen dísztelen előtér van, melyre négy lépcső vezet fel. A szintén mélyített faltükrök közötti egy-egy ablak- és közöttük az ajtónyílás ugyanolyan kiképzésű, mint az oldalszárnyaké. Az épületen keveredik a barokk, a copf és a klasszicista elem. Alaprajzi kiképzése klasszicista jegyeket hordoz. Itt is a szimmetria az uralkodó. Általános típus a téglalap alakú, melyben a helyiségek négyszögletesek és két sorban helyezkednek el. Minden helyiség önmagában zárt, a többitől külön álló. Több néven ismert ez az épület, ugyanis ennek volt az idők során a legtöbb tulajdonosa. Először Beöthy János, tőle veje, Kazinczy Miklós örökölte. Sokat tartózkodott itt a kúriában testvére Kazinczy Ferenc, az ismert nyelvújító. A kúria további tulajdonosai Kunig József, majd Lőwy, Csillagné /Háy Amália/, Fábián István. Berg István és Az I. világháború után Berg báróé lett, 1945 után kolostor, majd "kaszárnya". Ma Pest megyei Speciális Otthon. Díszparkjának fáit 1945-ben nagy részben kiirtották.

Kostyán Andor-Kúria:

Kostyán Andor-kúria. Ez Szvaczina József harmadik /a Lavatka- és a Sívó-kúria után/ abonyi alkotása, 1841-42-ben épült. Ezt is átalakították az elmúlt évtizedek során. Utcai homlokzatát hat ablak tagolja, melyeket falpillérek kötnek össze. A mélyített mezőben levő ablakok felett megszakad a homlokzaton végigfutó párkány. A vaktükörrel díszített ablakok félkörívben a párkány felett záródnak. Az udvari homlokzat tornácos kialakítású, középen öt dór oszloppal, a széleken egy-egy féloszloppal. A tornác két végét kváderezett sarokfalszakaszok zárják le.

Györe-kúria:

A Györe-kúria, korábbi nevén Gulner "kastély" a Kálvin úti Márton-kúriával mutat nagy hasonlóságot. 1830 körül épült klasszicista stílusban, szabadon álló, négy dór oszlopos kiemelt középrésszel.

Kostyán István-kúria:

A négy Szvaczina-alkotás közül az utolsó a Kostyán István kúria. Eredetileg Andrássy volt az épület neve, mivel 1850 körül Andrássy Ignác, abonyi nemesember építtette. Késő klasszicista szellemű építmény, amely már romantikus hatást is mutat. Utcai homlokzata közepén erősen kiugró, négypilléres, oromzatos előcsarnok szimmetrikus elrendezésű. A homlokzat két szélén elhelyezkedő, kis kiülésű rizalit a Lavatka-kúria alaprajzi elhelyezésére emlékeztet. A sarokszárnyakat egy-egy keretes ablak díszíti. A felmagasított, timpanonos középrész oszlopai négyszögletesek, fejezetük romantikus díszítésű. Az előtér mögött 2-2-2 pilléres tornác húzódik. A tornác mögötti falszakaszt ajtó- és ablaknyílások tagolják. Az épületben a Somogyi Imre Általános Iskola alsó tagozatos diákjai tanulnak.

Vasútállomás:

Az állomáson ma is az eredeti felvételi épületet találjuk, mely a vonal 1847-es átadásakor Wilhelm Paul Eduard Sprenger császári mérnök tervei szerint épült típusépület. Ugyanilyen épületeket emeltek a vonal más állomásain (Vecsés, Albertirsa és Monor.) is. Az épület falán emléktábla hirdeti, hogy a vonalat 1847 szeptember 1-jén, Széchenyi István jelenlétében nyitották meg. Van egy emléktáblája Baross Gábornak, a vasminiszternek is. A nemdohányzó váróterem ajtaja zárva, berendezése nincs. A felvételi épület egyik szárnya ma magánlakás.

Magán ZOO – Abonyi Állatkert:

1995-ben alapított magán állatkert Abonyban. A park Tóth Tibor kezdeményezésére, bármiféle állami, vagy egyéb támogatás nélkül épült. Hét hektáros vegyes ültetésű erdőben, "égig érő fák" lombjai alatt a hűs árnyékban, állatok szabad látványa.

A városban látható képzőművészeti alkotások:

Abonyi Lajos mellszobra: Abonyi Lajos /Zsarolyáni Márton Ferenc/író mellszobrával találkozunk, aki 1833-1898 között élt. Kisterenye szülötte. A nógrádi palóc világból 9 évesen került Abonyba, ahol apja birtokot vásárolt. Jogot végzett, majd gazdálkodott. Életének három gyújtópontja volt: Abony, a népköltészet és a színház. Számos regényt, elbeszélést és népszínművet írt. Kifejezései bővelkednek nyelvi fordulatokban, műveibe népszokásokat, babonákat, hagyományokat szőtt pl. Ágrúl ágra kötete. A fonó krónikája és Itt a szép Alföldön c. elbeszélésköteteivel írói hangját találta meg. Történelmi regényei Az észak csillaga és Az utolsó kurucok. Az író 46 népdalt jegyzett föl a Kisfaludy Társaság kérésére. Ő gyűjtötte a ,ftagy-Abonyban csak két torony látszik" című, ma már világszerte ismert dalunkat. 1905. Jankovits Gyula alkotása. 2013-ban a mellszobrot Pogány Gábor Benő, szolnoki szobrászművész újította fel. Megújult a talapzat és az azt körülvevő kovácsoltvas kerítés is.

I. világháborús emlékmű: A Városháza előtti parkban, az egykori piactéren található az I. világháború hősi halottainak emlékműve, Farkas Béla szobrászművész alkotása, 1924. A talapzat három oldalán 437 elhunyt abonyi katona névsora olvasható. Kis márvány lapon azok neve található, akik a II. világháborúban az elsők között estek el. Az utánuk elhunytak nevét 50 év múlva vésték a márvány táblára.

II. világháborús emlékmű: II. világháború hősi halott katonáinak és polgári áldozatainak emlékműve, a Piéta. Blaskó Sándor helyi szobrászművész készítette 1995-ben. Jelképes tömegsír fölé készült közadakozásból ez a meghatározóan szép alkotás. Az oszlopfőn a keresztről levett Krisztust sirató Mária, négy oldalán Szent István, Szent Imre, Szent László és Szent Márton reliefje. A sírhalom márványtábláira közel 1000 abonyi hősi halott neve került.

Vértanúk szobra: A Számuely vésztörvényszéke által kivégeztetettek emlékére vitéz nagybányai Horthy Miklós 1921 május 16-én avatta fel a Vértanúk szobrát. Az 1945-ben eltávolított, megrongálódott szobor helyére új szobor került a Nemzeti Kulturális Örökség minisztériuma és Abony város Önkormányzatának támogatásával. Vass Viktor (1921) és Blaskó Sándor (2001) szobrászok alkotása.

Kinizsi Városkapu: A 'Kinizsi' Városkapu 2000-2002. között épült, Lendvai Ferenc építész tervei alapján. A városba látogatót három férfi fogadja, a távozókat három nő búcsúztatja.

Pingvinek: A Pingvines Óvoda udvarán vannak. Kárpáti Anna alkotása, 1973.

Kazinczy Ferenc: A Beöthy-Kazinczy-kúriában. A kúriát 1786-ban a bessenyői és eörvendi Beöthy család építtette. Kazinczy Ferenc öccse, Kazinczy Miklós és felesége Beöthy Viktória tulajdona volt. A költő gyakran megpihent itt. Jelenleg a Pest Megyei Önkormányzat Speciális Otthont üzemeltet a kúriában. 2013-ban a mellszobrot, biztonsági okokból áthelyezték az épületbe. Martsa István alkotása, 1973.

Galambot röptető nő – volt felszabadulási emlékmű: A Csónakázó-tó partján áll. Mikus Sándor alkotása, 1974.

Millenniumi Szoborpark: A Városkapu melletti területen látható. Blaskó Sándor hitvallása szerint az ősi magyar hitvilágot igyekszik megérteni és képi nyelvezetre átültetni. A Szoborpark szobrai megemlékeznek a honfoglalásról, II. Rákóczi Ferencről, Mohácsról, az aradi vértanúkról, Trianonról és 1956-ról. 2004.

Somogyi Imre mellszobra: Somogyi Imre portréja a róla elnevezett általános iskola kertjében található. Somogyi Imre abonyi születésű, a 'Kert-Magyarország' mozgalom népszerűsítője, parasztvezető, szakíró, szobrász, aki a róla elnevezett iskola egykori tanulója volt. A mellszobor talapzaton, kiemelt helyen áll. 1979-ben készítette Horváth János szobrászművész az iskola névadói ünnepére.

Kenyér: Szolnok felé haladva a város szélén látható e szobor egy útelágazás szigetén. A kb. 3 méter magas mészkő alkotás egy kenyeret magasba emelő női alakot formál. Abonyban 1948 őszén 6 TSZ alakult. Ennek emlékére állították a szobrot 1980-ban. Somogyi Árpád alkotása.

Bihari János:  Bihari János (Nagyabony, 1764. – Budapest, 1827.) cigány származású magyar zeneszerző és hegedűművész - cigányprímás. A dombormű melletti emléktábla az abonyi cigányzenészekre emlékeztet. 2013-ban lebontották a Bihari János Zeneiskola régi épületét, hogy fölépíthessék az új Művelődési Házat. A addig ott lévő műalkotásoknak és emléktábláknak is új helyet kerestek. A dombormű a Bihari János Alapfokú Művészeti Iskolához vezető folyosó oldalfalára került, az emléktábla a vele szembeni falra. H. Varga Ilona, 1981.

Kossuth Lajos: Kossuth Lajos a haza védelmére fegyverbe szólította az Alföld népeit. Abonyban 1848. szeptember 26-án jelent meg Egressi Gábor, Jókai Mór, báró Lopressi Árpád kíséretében és tartott hazafiúi lelkesüléssel gyújtóbeszédet. A nép elragadtatva, felemelt karral esküdözött a haza ellenségei ellen. Abonyból az 1848-49 évi honvédelmi harcokban 5-600-an vettek részt. A beszéd a közeli, régi városházán hangzott el. Ezért került a dombormű és két emléktábla a Zeneiskola homlokzatára. 2013-ban lebontották a Bihari János Zeneiskola régi épületét, hogy fölépíthessék az új Művelődési Házat. A addig ott lévő műalkotásoknak és emléktábláknak is új helyet kerestek. A Művelődési Ház homlokzatára került a dombormű és alá a két emléktábla.

Szabó Sándor: Az abonyi Bihari János Zeneiskola 1952-ben az ország első falusi zeneiskolájaként kezdte meg a zenei nevelést. Szabó Sándor (1918-1984) 31 évig volt alapító igazgatója a Zeneiskolának. Évtizedekig kiemelkedő szerepe volt nem csak iskola sikereiben, hanem Abony kulturális életében is. Ezen kívül megszervezte Pest megye Zeneiskola hálózatát. Az emléktáblát 1992-ben az iskola belső udvarán helyezték el. 2013-ban lebontották a Bihari János Zeneiskola régi épületét, hogy fölépíthessék az új Művelődési Házat. A addig ott lévő műalkotásoknak és emléktábláknak is új helyet kerestek. Szabó Sándor emléktábláját a Bihari János Alapfokú Művészeti Iskola bejáratától jobbra helyezték el. Blaskó Sándor, 1992.

Díszkút: A Polgármesteri Hivatal mögött áll. Blaskó Sándor alkotása, 2002.

Forrás: wikipédia, abony.hu, köztérkép, templom.hu, miserend.hu, pict.hu, geocaching.hu, vasutallomasok.hu.

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat